Hetvenkilenc éves korában egy nürnbergi klinikán kedden elhunyt Csingiz Ajtmatov kirgiz író - közölte a bajorországi kórház.
A világhírű író halálát hírügynökségi jelentések szerint az okozta, hogy súlyos tüdőgyulladás következtében a tüdeje felmondta a szolgálatot.Ajtmatovot május 19-én szállították Németországba tüdőgyulladás és veseelégtelenség tüneteivel. A nürnbergi klinikán az intenzív osztályon ápolták, és hetek óta mesterséges kómában tartották.
Az írót repülőgéppel szállították Nürnbergbe Oroszországból, ahol egy filmforgatásra érkezett május 5-én a Volga-vidéki Kazanyba (Tatárföld Moszkvától 800 kilométerre keletre fekvő fővárosába). Másnap azonban rosszul lett, és az ottani orvosok veseelégtelenséget állapítottak meg nála. Ajtmatov a Rosszija televíziós csatorna forgatócsoportjával utazott Tatárföldre, hogy dokumentumfilmet forgassanak az Évszázadnál hosszabb ez a nap című, világhíres regény írójáról.
A kisregényeivel (Dzsamila szerelme, A versenyló halála, A fehér hajó) a 60-70-es években befutott kirgiz író a zürichi Unionsverlag kiadó közlése szerint már áprilisban is kórházi kezelésre szorult egy brüsszeli klinikán, szédülési rohamok és más, a cukorbetegségéből eredő tünetek miatt.
Május végén jelentették be, hogy Ajtmatov kirgiz írót irodalmi Nobel-díjra jelöli a türk nyelvcsaládhoz tartozó országok kulturális minisztereinek állandó tanácsa.
"Ajtmatov nem csak a kis népekhez, nem csak az aránylag fiatal nemzetekhez szól, ennél is többet mond. Felmutatja a kirgiz legendákban az ontológiai, az emberiség emlékezetében közös igazságokat. A Mire a madarak visszatérnek oldalain minden szerencsétlenség egyszerre zúdul a falura. Fiatalok esnek el, halnak meg vagy tűnnek el hirtelen, elvesztették a csatákat és a kirgiz földeket, az emberek megbetegszenek, az öregek elerőtlenednek, a haldokló magára marad. Vajon törzsi szövetség lesz vagy viszály, szétszóratás vagy megmaradás? Vagy egy ilyen balsors verte földet jobb otthagyni, elmenni egy jól szervezett nagy országba? A novella főhőse egy kirgiz Jób, aki nem lázadozik, hanem a katasztrófa pillanatában, halála előtt a Manasz, a kirgiz hagyomány továbbadása az egyetlen gondja. Nem véletlenül említettem a közismert alappéldázatot, a Jób-történetet, mert a kirgiz novella párhuzamául egy héber legenda döbbenetesen hasonló szellemét idézném.
Két híd vezet a túlvilágra, egy vashíd és egy papírhíd. A gonoszok a vashídra özönlenek, és az beszakad alattuk, a sötét, zúgó folyóba vesznek. Az igazak a papírhídon sértetlenül jutnak át.
Csak az írás, az üzenet, az átadott tudás és hagyomány örökkévaló az emberiség kultúrájában. Fokföldtől Ázsiáig."
(Csingiz Ajtmatov a XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt. A fenti szöveg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban az író tiszteletére rendezett kiállítás megnyitóján hangzott el, 2006. április 19-én.)
HETÉNYI ZSUZSA :Csingiz Ajtmatov Budapesten
részlet
forrás:es.hu