Újabb kötetekkel jelentkezett a Corvina Stílusok – korszakok sorozata. Még a múlt évben publikálta Igaz Rita A barokk Magyarországon című munkáját, majd a könyvhétre jelent meg Marosi Ernő A gótika Magyarországon című kötete.

E reprezentatív képes könyvek már címükkel pozícionálják a kiragadott korszakot, ugyanis a sorozat korábbi darabjai (A magyar szecesszió, A magyar art deco, A magyar historizmus, A magyar klasszicizmus, A magyar konstruktivizmus) azt jelzik, hogy önálló identitású művészeti szakaszokat ismerhetünk meg, míg A gótika Magyarországon és A barokk Magyarországon cím azt jelzi, hogy e korszakok nem hoztak létre jól körülírható magyar sajátosságokat, stílusváltozatokat.

Érdekes, hogy a sorozat darabjainak megjelenései– ha nem is következetesen, de afféle visszautat követnek az időben. Gellér Katalin a szecesszióról szóló munkája nyitotta a sort 2004-ben, majd ezt követték art decóról és a historizmusról szóló munkák. (Meglepő, hogy a reneszánsz év ellenére még nem jelent meg a Mátyás korát bemutató mű.)

Immár negyedik éve, hogy a Tandem Stúdió (Faragó István, László Zsuzsa) precízen ügyel az arculati elemek következetes érvényesítésére. A népszerűsítő művészettörténeti sorozat a kortárs magyar könyvkiadás mintaértékű vállalkozása, a felkért írók a szakma első osztályú művelői, A gótika Magyarországont Marosi Ernő művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, az ELTE Művészettörténeti Intézetének tanára jegyzi, míg A barokk Magyarországon című kötetet Igaz Rita művészettörténész, a Pannon Egyetem oktatója írta.

A kötetek a laikusok számára is izgalmas ismeretterjesztő kalandozások, ugyanakkor az adott egyetemes művészettörténeti korszakba ágyazva vizsgálják a hazai jelenségeket. Minden oldalpárra jut legalább egy színes illusztráció, az art direktori munkák elegánsak, visszafogottak és következetesek.

Ha két könyv kerül egyszerre terítékre, óhatatlanul összehasonlítjuk őket… A magyar barokk korszakának történelmi és művészettörténeti feltárása talán valamivel izgalmasabb, jobban fókuszáltabb, mint a gótikus időszaké, de lehet, hogy ezt csak azért érezzük így, mert a korban hozzánk közelebb lévő periódusokkal könnyebben tudunk azonosulni. Több az épített örökségünk is, több privát élmény köthet minket a barokk építészethez, számottevőbbek a barokk reprezentáció emlékei. Mindkét könyvről elmondható, hogy a művészeti alkotásokat nagyvonalúan elemzik, a történelmi és kulturális háttérország megrajzolására nagyobb hangsúlyt fektetnek, mintsem hogy egy-egy szobrot, festményt, liturgikus tárgyat vagy épületet kimerítő vizsgálódásnak vetnének alá, így a könyvek jó ritmusban vezetik végig az olvasókat a művészettörténeti tantúrán. Mi a különbség a proto-reneszánsz és a gótika között? Milyen sajátosságai vannak a protestáns Erdélybe megkésetten érkező, a katolikus univerzumot reprezentáló barokknak? Csupa izgalmas kérdés, sok-sok szemet gyönyörködtető kép, imponáló felkészültség, és az elitirodalom könyvtárszobájából kiszabadított válaszok.