Bizonyára sokan emlékeznek még a Mindent tudni akarok című szovjet ismeretterjesztő filmsorozatra, melynek főcímében egy kisfiú kalapáccsal nagyot sózott a tudást jelképező dióra. A Schott-féle sokmindentudóban és az Orosz kulturális szótárban sem találjuk meg ezt a kisfiút, de minden mást igen.
Ebbe a mindenmásba beletartoznak a legnépszerűbb filozófiai idézetek, a szeretlek a világ számos nyelvén, vagy például Lenin életrajza….
Feltűnő, hogy az utóbbi időben milyen sok specifikus, rendszerezett tudásanyagot publikálnak a kiadók. Nemrég szemléztük a Harald Haarmann Letűnt népek lexikonját, könyvhétre jelent meg az Orosz kulturális szótár, és ugyebár itt az előbb említett Schott-féle sokmindentudó.
A Schott-féle sokmindentudó tele van finom gesztusokkal. Például a Magvető elővette évek óta ne használt logóját, a nagyra nyújtott „kis m” betűt.
Míg a Schott-féle sokmindentudó afféle „artisztikus rejtvényfejtők kézikönyve” bámulatos műszaki szerkesztésről tanúskodik, addig az Orosz kulturális szótár fókuszáltabb tudásanyagot tartalmaz.
A Schott-féle könyv a nehezen körvonalazható általános műveltséget próbálja gesztusok szintjén meghatározni, bekalkulálva azt, hogy más tartozott az általános műveltségbe 1900-ban, 1960-ban, és a kétezres években. Bár a kézikönyv elegáns, formátumra nosztalgikus kiadvány, mégis korszerű tudást sűrített bele a szerző. Oscar Wilde paradoxonjaitól az internet szlengen és a ruházati jelzéseken át azt is megtudhatjuk, hogy a Beatles slágerek milyen hosszú ideig vezetették az angol listát.
A Schott-féle sokmindenttudó újragondolta és újraértelmezte a klasszikus tipográfiát. A kötet - mely a szórakoztató és a praktikus tudás tára - magyar mutáció, hisz megtalálható benne Kölcsey Himnusza, Budapest gyógyfürdői, de még a magyar uralkodók is. Megtudhatjuk belőle, hogy mi volt a Titanic menüje, hogy a korán elhunyt popsztárok milyen halálokban távoztak a pop neonfényes Mennyországába. Marc Bolan vezetés közbeni „fatúladagolás következtében” halt meg. Ez felesleges jófejeskedés. A „fatúladagolás” annyit tesz: fának ütközött és meghalt.
Soproni András Orosz kulturális szótára heroikus vállalkozás, felfoghatatlanul nagy ország felfoghatatlanul nagy kultúrával. Oroszország másik bolygó. 1917 óta kiéheztethetnek teljes népcsoportokat, megfordíthatják a folyók irányát, elhallgatnak egy atomkatasztrófát.
Nehéz elképzelni, hogy akár egy moszkovita is elkezdi az abazsúr – lámpaernyő szócikktől a könyvet, és lerakja Jasin Lev Ivanovicsnál, a leghíresebb szovjet focikapusnál.
Megnéztük a Sztálin szócikket…terrorisztikus, totalitárius rendszert hozott létre, amely milliókat küldött lágerbe… Sztálinnak még a temetése is több száz ember halálával járt, mert a gyászszertartás iszonyatos tülekedése közben rengeteg embert tapostak agyon.
De megismerhetjük az orosz rulett történetét, és azt is, hogy kitől ered egész Oroszországra alkalmazott népek börtöne kifejezés… Adolphe de Custine francia író írta 1839-ben, hogy „ez a hatalmas birodalom nem más, mint egyetlen börtön…”
Aztán Lenin, Sztálin, Brezsnyev ideje alatt sem változott olyan sokat a kép. Börtön volt hatalmas könyvtárszobával. A könyvtárba ez a politikailag hiteles, kulturális együtthatóit illetően alapos munka nyilvánvalóan nem fért volna be – vö: a Sztálinról, vagy éppen a Vörös Hadseregről írottakat.
