A Francia Akadémia nyílt levélben kérte a nemzetgyűléstől, hogy vonja vissza azt a májusban megszavazott alkotmánymódosítást, amely a francia kulturális örökség részének ismeri el a regionális nyelveket - adta hírül kedden a France Info francia hírrádió.
A francia kultúra és nyelv megőrzésével megbízott negyven akadémikus a "nemzeti identitás megsértésének" tartja a képviselők által egyhangúlag elfogadott alkotmánymódosítást. A halhatatlanok elsősorban azt kifogásolják, hogy ezentúl a francia alkotmány első cikkelyében ismeri el a francia kulturális örökség részének a regionális nyelveket, miközben a második cikkely egyértelműen kimondja: "a köztársaság nyelve a francia"."Több, mint öt évszázada a francia nyelv kovácsolta össze Franciaországot" - emlékezteti a nagy presztízsű intézmény a képviselőket.
Szinte soha nem volt korábban arra példa, hogy az 1635-ben Richelieu bíboros által, a francia nyelv ápolása és szótárkészítés céljából alapított Francia Akadémia valamilyen kezdeményezéssel forduljon a törvényhozókhoz. Ezúttal azonban a regionális nyelvek alkotmányban való elismerésének törvényi következményeire kívánja felhívni a figyelmet. A tudósok hangsúlyozzák, hogy nincsenek a regionális nyelvek ellen, de azoknak szerintük máshol, és nem az alkotmányban van a helyük.
"Franciaország regionális nyelveit a köztársaság nyelve elé helyezni a nemzetalkotó elv összekeverése egy politikai céllal" - írják a halhatatlanok.
Hélene Carrere d’Encausse történész, az akadémia állandó titkára szerint amennyiben Franciaország ratifikálja a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartáját, ezentúl bárki követelheti Franciaországban az igazságszolgáltatás vagy a közigazgatás részéről, hogy az általa megkívánt regionális nyelven foglalkozzon az ügyeivel.
Franciaországban 75 regionális nyelv létezik a bretontól az elzászin, a katalánon, a korzikain, a baszkon át a flamandig. Az Akadémia tagjai attól tartanak, hogy a hivatalos francia nyelv "szétmorzsolódásából" elsősorban az angol kerülne ki győztesen.
Az alkotmánymódosítást beterjesztő konzervatív kormánypárti képviselő, Jean-Luc Warsmann szerint az alkotmánymódosítás ellenére is a francia marad a közigazgatás egyetlen és hivatalos nyelve Franciaországban, és továbbra sem lehet a regionális nyelveket a közigazgatásban használni. A képviselők célja elsősorban az volt, hogy törvényi lehetőséget biztosítsanak a mindenkori francia kormány részére a regionális nyelvek megőrzésére.