Végtelenül hosszú év volt, amiről valószínűleg évtizedekig vitáznak majd, hogy vég vagy kezdőpont-e inkább, de annyi bizonyos, hogy 1968 öröksége a mai napig velünk él mind a nevekben, mind a szavakban, mind a történésekben. Egy nagyszabású fotókiállítás jóvoltából Budapesten is átélhetjük a nagy évet.
Az 1968-as párizsi diáklázadásokat, a vietnámi háború elleni tüntetéseket, a prágai tavasz eseményeit, valamint a korszak hippijeit, művészeit megidéző fotókból nyílt kiállítás ’68-as éveink címmel Budapesten, a Politikatörténeti Intézetben.Martin Luther King polgárjogi aktivista és Robert Kennedy amerikai szenátor meggyilkolására, valamint a Rudi Dutschke baloldali német diákvezér elleni támadásra utalva felidézte, hogy 1968 első felében három merénylet is történt, de ebben az évben lázadtak fel a párizsi diákok és a lengyel egyetemisták is.
Magyarországon január 1-jén életbe lépett az új gazdasági mechanizmus, megnyílt a Metro Klub és rengeteg nézőt vonzott az Omega együttes parkszínpadi koncertje.
Martin Luther King és Robert Kennedy
A tárlatot rendező Göbölyös N. László történész szerint 1968 szerteágazó téma: az akkori történéseket 20 éve kutatja, és mint az MTI külpolitikai újságírója nap mint nap találkozik az akkori eseményekkel, szereplőkkel. A kiállítás meglátása szerint újabb állomás lehet a korszak feltárásában. Göbölyös N. László az MTI Fotóarchívumából származó képek kiválasztásakor kategóriákat próbált felállítani: a különböző tüntetésekkel, a vietnámi háborúval, Csehszlovákiával, Kínával, az Egyesült Államokban történt merényletekkel kapcsolatos képeket választott ki, de művészekről, hírességekről, hippikről, valamint a lázadó diákokról készített felvételek is bekerültek az összeállításba.
A július 13-ig nyitva tartó kiállításon láthatók felvételek a párizsi diákok lyoni tüntetéséről, a prágai tavaszról, egy pekingi nagygyűlésről, Mao Ce-tungról és kijelölt utódjáról, dél-vietnámi óvóhelyről, Martin Luther King temetéséről, valamint Robert Kennedyről. A fotókon megelevenedik Yoko Ono és John Lennon ágyban tartott sajtótájékoztatója, George Harrison, a Beatles tagja Krisna-tudatú hívők társaságában, Andy Warhol, a pop-art atyja, Muhammad Ali nehézsúlyú ökölvívó bajnok edzés közben,és az amerikai lázadó diákok egyik kedvenc zenekara, a The Doors.
1968 fordulópontjai a nagyvilágban
1968. április 4. Memphisben egy merénylő golyója végez Martin Luther King baptista tiszteletessel, békeaktivistával, a fekete egyenjogúság legfőbb szószólójával. A tettest, James Earl Rayt Londonban tartóztatták le, és miután beismerte bűnösségét, 99 év börtönre ítélték. A többség azonban máig meggyőződéssel vallja, hogy King nem magányos elkövető, hanem összeesküvés áldozata lett: Ray már elítélése napján megváltoztatta vallomását, és halála napjáig kitartott ártatlansága mellett. Ettől függetlenül életfogytiglani büntetését nyolcszor erősítették meg, és egy kongresszusi bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy ő volt a tettes. King tragikus halála után soha nem látott méretű faji zavargások robbantak ki az Egyesült Államokban, melyekben 46 ember vesztette életét. Egy 2001-es közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak szemében Jézus Krisztus után a második legnagyobb hős az amerikaiak szemében, születésnapja nemzeti ünnep.
1968. április 11. Egy Baumann nevű segédmunkás életveszélyesen megsebesíti Rudi Dutschkét, az NSZK-ban történt baloldali diákmegmozdulások legfőbb szószólóját és emblematikus vezetőjét. Maga Dutschke nem volt az erőszak híve, de határozottan és radikális megfogalmazásokkal állt ki fő programpontjai mellett, elítélte a vietnami háborút. Ennek ellenére Axel Springer sajtómágnás lapjaiban kíméletlen kampányt folytatott ellene, felszítva ellene a legszélsőségesebb indulatokat. Dutschke 1979-ben halt meg a merénylettel összefüggésben kialakult egészségügyi problémái következtében: az ő és Springer nevét ma két egymást keresztező utca viseli Berlinben.
1968. június 5. Los Angelesben, az Ambassador Hotelben egy beszéde után többször rálőnek Robert Kennedy demokrata szenátorra, aki az év őszén harcba szállhatott volna Richard Nixonnal a Fehér Házért az amerikai elnökválasztásokon. Kennedyt kórházba vitték, de másnap meghalt. A 24 éves palesztin merénylő, Sirhan Sirhan azzal indokolta tettét, hogy a szenátor támogatta Izraelt a hatnapos háborúban 1967-ben. Először halálra ítélték, de büntetését később életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták. Jelenleg is egy kaliforniai börtön foglya.
1968. július 1. Aláírják a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-szerződést. Ez a dokumentum volt a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának sarokköve a hidegháború idején. Három fő alkotóeleme az elterjedés megakadályozása (a nukleáris fegyvereket az azokkal rendelkező országok nem adhatják tovább, az ilyen fegyverekkel nem rendelkezők nem szerezhetik be), a leszerelés (az államoknak csökkenteniük kell nukleáris arzenáljukat), illetve a nukleáris technológia békés célú felhasználásának joga.
1968. augusztus 20. A Varsói Szerződés csapatai szovjet vezetéssel 200 ezer katonával és ötezer harckocsival lerohanják Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a prágai tavasznak, azaz a kibontakozó demokratikus folyamatnak. Az invázióban a szovjet csapatok mellett jelentősebb lengyel, magyar, és inkább jelképesen bolgár erők vettek részt. Az NDK csapatai a Varsói Szerződés főparancsnokának utolsó pillanatban hozott döntése alapján maradtak ki a hadműveletből.
1968. április 4. Memphisben egy merénylő golyója végez Martin Luther King baptista tiszteletessel, békeaktivistával, a fekete egyenjogúság legfőbb szószólójával. A tettest, James Earl Rayt Londonban tartóztatták le, és miután beismerte bűnösségét, 99 év börtönre ítélték. A többség azonban máig meggyőződéssel vallja, hogy King nem magányos elkövető, hanem összeesküvés áldozata lett: Ray már elítélése napján megváltoztatta vallomását, és halála napjáig kitartott ártatlansága mellett. Ettől függetlenül életfogytiglani büntetését nyolcszor erősítették meg, és egy kongresszusi bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy ő volt a tettes. King tragikus halála után soha nem látott méretű faji zavargások robbantak ki az Egyesült Államokban, melyekben 46 ember vesztette életét. Egy 2001-es közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak szemében Jézus Krisztus után a második legnagyobb hős az amerikaiak szemében, születésnapja nemzeti ünnep.
1968. április 11. Egy Baumann nevű segédmunkás életveszélyesen megsebesíti Rudi Dutschkét, az NSZK-ban történt baloldali diákmegmozdulások legfőbb szószólóját és emblematikus vezetőjét. Maga Dutschke nem volt az erőszak híve, de határozottan és radikális megfogalmazásokkal állt ki fő programpontjai mellett, elítélte a vietnami háborút. Ennek ellenére Axel Springer sajtómágnás lapjaiban kíméletlen kampányt folytatott ellene, felszítva ellene a legszélsőségesebb indulatokat. Dutschke 1979-ben halt meg a merénylettel összefüggésben kialakult egészségügyi problémái következtében: az ő és Springer nevét ma két egymást keresztező utca viseli Berlinben.
1968. június 5. Los Angelesben, az Ambassador Hotelben egy beszéde után többször rálőnek Robert Kennedy demokrata szenátorra, aki az év őszén harcba szállhatott volna Richard Nixonnal a Fehér Házért az amerikai elnökválasztásokon. Kennedyt kórházba vitték, de másnap meghalt. A 24 éves palesztin merénylő, Sirhan Sirhan azzal indokolta tettét, hogy a szenátor támogatta Izraelt a hatnapos háborúban 1967-ben. Először halálra ítélték, de büntetését később életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták. Jelenleg is egy kaliforniai börtön foglya.
1968. július 1. Aláírják a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-szerződést. Ez a dokumentum volt a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának sarokköve a hidegháború idején. Három fő alkotóeleme az elterjedés megakadályozása (a nukleáris fegyvereket az azokkal rendelkező országok nem adhatják tovább, az ilyen fegyverekkel nem rendelkezők nem szerezhetik be), a leszerelés (az államoknak csökkenteniük kell nukleáris arzenáljukat), illetve a nukleáris technológia békés célú felhasználásának joga.
1968. augusztus 20. A Varsói Szerződés csapatai szovjet vezetéssel 200 ezer katonával és ötezer harckocsival lerohanják Csehszlovákiát, hogy véget vessenek a prágai tavasznak, azaz a kibontakozó demokratikus folyamatnak. Az invázióban a szovjet csapatok mellett jelentősebb lengyel, magyar, és inkább jelképesen bolgár erők vettek részt. Az NDK csapatai a Varsói Szerződés főparancsnokának utolsó pillanatban hozott döntése alapján maradtak ki a hadműveletből.
