Az Iparművészeti Múzeum előtt már este hét órakor is az utcán állt a sor - koraesti reneszánsz performanszukat egy divatbemutató követte, amit Till Attilla konferált fel a mostanában főigazgatója ismételt felmentésével a figyelem középpontjába került múzeum aulájában.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) és az Iparművészeti Múzeum közös programjában a MOME textilszakos diákjainak diplomamunkáit vonultatták fel. A divatshow sok-sok egyéni kollekcióból állt össze: mezítlábas, natúr absztrakció, fekete-fehér démonok, meztelen hátak, aztán a rikító zöld és a vibráló pink, avantgarde játszóruhák graffiti-jellegű mintákkal, az egyiptomi kincskeresős, piramiskutatós filmek elegáns, emancipált hősnői, kórházi viselet absztrakt formákkal díszítve, futurisztikus, fullasztó férfidresszek - erre a sokszínűségre számíthattak az érdeklődők.

Mindeközben a Holokauszt Emlékközpontban zajlottak a tárlatvezetések. Bent halál és félelem, képek az áldozatokról, a megtört túlélőkről, a náci kísérleteknek kitett gyerekekről, a zsidóktól elkobzott javakról, naplóbejegyzések a lassan sorvadó reményről, fekete-fehér világ - kint pedig élet, balkáni tánc és zene. Kontrasztos, de a hátborzongató időutazás után jót tesz a léleknek. Akinek kedve volt, meg is tanulhatott néhány tánclépést, miközben a Söndörgő és a Koló együttes zenéltek.

Zene és vers a könyvek árnyékában - a PIM is ünnepelt

"Azóta majdnem biztosan tudom, hogy már soha nem találok helyet magamnak albérletben, szívben, világban és szavakban. Ezért írok verset" - A Petőfi Irodalmi Múzeum különleges, a költészetet a zenével összekötő előadással készült. Míg egy kivilágított könyvtárszobával a háttérben a fönti teraszon Jónás Tamás költő olvasott fel verseiből, a színpadon a pécsi 30Y zenélt, ahogy ők megfogalmazták – szentimentalizált változatban. Köztük pedig egy piros ruhás nő és egy fehér inges férfi egy könyvtári olvasólámpa fényénél, egy másik univerzumban: Kamarás Iván és Hámori Gabriella adták hangjukat a versekhez.

Bár úgy tűnt, az átgondoltság és a beleélés hiányzott a színészek előadása mögül, a zene és a versek tartalma harmonikus világot alkotott. Beleülve a ritmusba és a szavakba, elhelyezkedve a zenével bevont versek világában - a hallgatónak csak élveznie kellett a kipárnázott atmoszférát a mindennapok szomorkás, olykor ironikus meséivel.

Amorf aktok, lélekkel teli meztelenség

Annak, aki az egyik legfrekventáltabb múzeumot, a Szépművészetit akarta meglátogatni, nem volt egyszerű dolga. Kígyózó sorok, tömeg, még a kisföldalattiba sem lehetett akármikor lemenni. Bár a tömeg jelentősen csökkentette a múzeum aktuális és népszerű időszaki tárlatának, a Lélek és Test című fotókiállításnak az élvezhetőségét, a képek nem veszítettek értékükből.

Alapvetően négy világhírű magyar művész köré rendeződik a kiállítás: André Kertész, Robert Capa, Moholy-Nagy László és Brassai. Ahhoz azonban, hogy őket megértsük, ismerünk kell az elődöket, a kortársakat és a követőket is. Folyamatos kölcsönhatás, állandó alakulás. Ennek fényében láthatjuk többek között Mapplethorpe, Pécsi József, Féner Tamás vagy Sindy Sherman képeit is. Különböző világkép, eltérő technikák, más-más korok - kedvünkre hasonlíthatjuk össze a fotóművészet nagyjait.



A legkorábbi fotó 1887-ben készült, a legújabb pedig idei alkotás. Én-képek; A test maga, Számkivetve; Egyedül; Együttlét; A pusztítás démona - ezen témák köré épül a kiállítás. Láthatunk aktokat, hol megcsonkítva, hol a test teljességében, hol táncolva a halállal, szembenézhetünk a világháborúk pusztításával, az öngyilkos katonával, torz Ádámokkal és Évákkal s azzal, hogyan látták az alkotók saját magukat. Széles a skála.

A Szépművészeti is igyekezett a zene ünnepének is áldozni, így egy elkülönített teremben zenélt a Náray Erika Jazz Band, majd a Szolnoki Dóra Bossanova Group a maga mediterrán, tengerparti ritmusaival, sajátos, bensőséges, élettel teli lüktetésével.

Dőltek a rekordok

A Múzeumok Éjszakája idén is megtalálta közönségét a gyerekektől a nagyszülőkig, s bár még csak becsült számokról tudunk, a rekord látogatottság nagy valószínűséggel ebben az évben is megvan.

A megkérdezett intézmények közül a legtöbben a Magyar Nemzeti Galéria (15 ezer), a Szépművészeti Múzeum (13-14 ezer), illetve a Magyar Mezőgazdasági Múzeum (10 ezer) programjaira voltak kíváncsiak, de nagy vonzereje volt idén a Millenárisnak (12 ezer) is. Ebben az évben 70 budapesti és 160 vidéki helyszínen több mint 1300 programmal várták a látogatókat délután hattól éjjel kettőig.