Fél év pangás és jogszabályi bizonytalanság után újra felpezsdülhet a koprodukciós filmgyártás Magyarországon. A kulturális elbírálási szempontokkal színesített, új támogatási rendszer kedvez a hazai és európai értékeket hordozó produkcióknak, sérti viszont azoknak az érdekeit, akik tengerentúli blockbusterekben működnek közre.

Június 9-én elfogadta a parlament a filmtörvény módosításait. Sokan fellélegezhettek, mert ezzel véget ért az elmúlt fél év viszonylagos pangása. A 2004-ben elfogadott filmtörvénynek a gyártók szempontjából legfontosabb rendelkezése külföldi produkcióknak 20 százalékos adó-visszatérítést biztosított magyarországi költéseikből, ezzel teret nyitva a külföldi bérmunkák előtt a játékfilmes piacon. A jó munkakörülményeknek és az adókedvezménynek hála áramlani kezdtek a nagy költségvetésű hollywoodi produkciók, és sok magyar film is koprodukcióban készült.

Az Európai Bizottság 2007 végéig jóváhagyta a magyar rendszert, de a jogszabályok felülvizsgálata után rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a filmtámogatási rendszerben érdemtelen alkotások is támogatáshoz juthattak, a kulturális értékek pedig háttérbe szorultak. Az Európai Bizottság világossá tette: a kulturális tartalomnak határozottabban kell megjelennie a támogatás feltételeként.

Horrorfilmet már nem

Az év eleje óta tartó jogi bizonytalanságot megszüntetve a magyar jogalkotók egy Európa-szerte működő pontrendszert iktattak be a filmtámogatásba. Az alkotások a kulturális tartalomra és a gyártási feltételekre kaphatnak pontot. Pontot érhet, ha a film magyar vagy európai történelmi, vallási, társadalmi eseményt, magyar vagy európai életmóddal kapcsolatos témát dolgoz fel, vagy ha irodalmi adaptációról van szó. A gyártás esetében azt írják elő, hogy milyen nemzetiségű filmkészítők vehetnek fel adókedvezményt. „Eddig akár egy amerikai horrorfilmet is támogathatott a magyar állam, ezután ez nem fordulhat elő” – mondta Schiffer János MSZP-s országgyűlési képviselő a törvénymódosításról tartott sajtótájékoztatón.

A Magyar Mozgókép Közalapítványon keresztül nyújtott közvetlen pénzbeli támogatás és az adókedvezmény alapvető rendszerén egyébként nem változtattak. Akár közvetett, akár közvetlen a támogatás, alapesetben csak a film költségeinek 50 százalékáig (koprodukciónál a magyar hozzájárulás 50 százalékáig) kaphat állami támogatást. Ennél magasabb, 90 százalékos is lehet az arány, ha alacsony költségvetésű, úgynevezett „nehéz” filmről van szó. Az MMK sajtófelelőse, Oláh Katalin szerint ezt egy objektív, eldöntendő kérdésekből álló tesztrendszer alapján határozzák meg.

Nem hoz érzékelhető változást

Miskolczi Péter, a Taxidermiát is készítő Eurofilm Stúdió producere feljajdult, amikor megkérdeztük a filmtörvény módosításaival kapcsolatos véleményét. „Sokan kérdezik ezt tőlem, holott a törvénymódosítás nem hoz igazán érzékelhető változást. Annyi történt, hogy a 2004 végén elfogadott adókedvezmény-rendszer az elmúlt fél évben nem működött teljes körűen, most pedig igen.”

Az egyetlen jelentős változás – mondta – , hogy a filmtámogatás rendszere kulturális szempontokkal finomodott. „A film mint műalkotás többnyire megfelel ezeknek a kívánalmaknak, nagyon elrugaszkodottnak kell lennie a témának ahhoz, hogy ne közvetítsen kulturális értékeket.” A pontrendszer ugyanakkor háttérbe szorítja a támogatásban azokat a tengerentúli produkciókat, amelyek finoman szólva nem sok kulturális tartalmat hordoznak. Kordában tartja kissé azokat az erőszakos vagy más módon szélsőséges filmeket, amelyek nagyobb közönségsikerre számíthatnak – mondta az európai koprodukciókkal foglalkozó cég vezetője.

„Az utóbbi időben elterjedt, hogy a magyar filmtámogatási rendszernek problémái vannak, ezek az aggodalmak most elhárulnak.” Az Eurofilm vezetője szerint ennyiben hoz változást, új lendületet a törvénymódosítás. Az elmúlt fél évben tapasztalt pangásnak azonban szerinte nemcsak a jogszabályi bizonytalanság volt az oka. „Az előző évi felfutás után természetesen következett a visszaesés. A dollár folyamatosan gyengül, miközben Európa és benne Magyarország egyre drágább lett. És ne felejtsük el, hogy Hollywoodban volt egy komoly írósztrájk” – mondta Miskolczi Péter.

A korábban érvényes pontrendszer nem vonatkozott a megrendelésre készülő filmekre, a bérmunkákra. Ma a bérmunkáknak is kulturális teszteken kell megfelelniük, amit Miskolczi Péter „elfogadhatónak, időnként egyenesen kívánatosnak” tart.

Csak fogadja el Brüsszel

Egy korábban reklámfilmekkel foglalkozó, azóta a játékfilmek felé fordult cég vezetője egyetértett Miskolczi Péterrel. „Próbálják a hazai koprodukciókat támogatni. Amelyiknek nincs olyan nagy szüksége erre, vagy nincs kulturális kapcsolódása, azt nem. Igyekeznek elkerülni, hogy olyan produkciók szülessenek, ahol a magyar közreműködés a kiszolgálásban merül ki.” A producer ezt helyesli is: „Egy olyan országban, ahol nincs pénz, nem biztos, hogy helyes az adóforintokat ilyen projekteknek adni.”

Szerinte az új szabályozás „a nagy bérmunkások” (tehát a külföldi megrendelésre, kevés magyar hozzáadott értékkel dolgozó gyártók) érdekeit fogja sérteni. „Bár ezt is ki lehet játszani, hogyha találnak benne magyar szálat.”

„Mi olyan koprodukciókra készülünk, ahol a magyarok a projektindítók. Ebben az esetben jogosan járni fog az adókedvezmény, és járnia is kell. Én nem aggódom, csak azon, hogy fogadja el Brüsszel” – mondta a producer, aki saját bevallása szerint nagyon is érzékelte az elmúlt fél év pangását.

Kálomista Gábor, a Producerek Szövetségének elnöke szerint az új rendszer bevezetésével a filmgyártás visszarendeződhet a korábbi állapotába: újra jöhetnek a külföldi produkciók, és a magyarok is élhetnek a lehetőséggel. Ahogy az MTI-nek elmondta, szerinte az a fő kérdés, hogy vissza tudja-e csábítani Magyarország jövőre azt a jelentős mennyiségű munkát, amit elijesztett a 20 százalékos adókedvezmény lebegtetése.