A Homérosz Odüsszeiájában említett különleges csillagászati események minden bizonnyal egy teljes, Kr. e. 1178. április 16-án bekövetkezett napfogyatkozás leírását jelentik - állítják amerikai kutatók.
A New York-i Rockefeller Egyetem matematikai és fizikai laboratóriuma által készített, az Amerikai Tudományos Akadémia évkönyvében megjelent tanulmány szerint ha Homérosz eposzában valóban egy teljes napfogyatkozás jelenségét írta le, ez nagy segítséget jelenthet a történészeknek Trója bukása dátumának meghatározásában.A napfogyatkozás hipotéziséről évszázadokon át vitatkoztak történészek, csillagászok és hellenisták, végül azonban egyetértettek abban, hogy nincs elég bizonyítékuk e feltételezés alátámasztására. Az új tanulmány szerzői azonban úgy vélik: felfedeztek Homérosz művének több szakaszában olyan bizonyos égi jelekre utaló kifejezéseket, amelyek új történelmi megvilágításba helyezik ezt a korszakot - mondta Marcelo Magnasco, a laboratórium vezetője, az egyik társszerző.
A tudósok az egész eposzból kikeresték azokat a különleges, a nap és a csillagok állására vonatkozó utalásokat, amelyeket egy pontos dátumhoz lehet kötni. Magnasco és munkatársa, az argentin Constantino Baikouzis, a La Plata-i csillagvizsgáló kutatója összesen négy ilyent találtak a szövegben. Ezt követően elhelyezték e dátumokat egy referenciadátumhoz képest: ez utóbbi Odüsszeusz hazatérése Ithakába és felesége, Pénelopé kérőinek megölése. Így jutottak el Kr. e. 1178. április 16-hoz.
Homérosz azt írja, hogy a kérők lemészárlásakor a Nap "kitörlődött az égről", és többször is megemlíti, hogy eljött az újhold ideje, amely, mint a kutatók felhívják rá a figyelmet, szükséges a teljes napfogyatkozáshoz.
Magnasco szerint ez a felfedezés természetesen nem bizonyítja, hogy Odüsszeusz létező személy lett volna, csupán azt, hogy Homérosz tudott valamit bizonyos, jócskán az ő kora előtti csillagászati jelenségekről.