Kulturális és sportprogramokkal vette kezdetét a jászok hagyományos világtalálkozója Pusztamonostoron. 1995 óta immár tizennegyedszer teremtik meg annak lehetőségét, hogy a Jászságban élők és az onnan elszármazottak közösen töltsenek el egy nyári hét végét.
A jászok betelepülése a kunokkal együtt a XIII. századra tehető. Egészen a XV. századig megőrizték hitüket és nyelvüket, vagyis Mátyás király korában még éltek olyan emberek, akik értették az ősi jász nyelvet.A találkozó leglátványosabb napja a szombat lesz, amely arra is lehetőséget kínál, hogy az oda látogatók megismerjék az eseményre nagy lelkesedéssel készült 1700 lakosú falut.
A második napon a templom mögötti tér felszentelése és névadó ünnepsége után a meghívott jász városok, falvak küldöttségei, huszárbandérium és veterán traktorok vonulnak fel.
A díszünnepségen az ünnepi köszöntők után a Jászok Egyesületének ügyvivője átadja a Jászságért Díjat, amit az idén Hortiné Bathó Edit, a jászberényi Jász Múzeum vezetője érdemelt ki.
Újabb egy évre megválasztják a jászkapitányt, aki régen közjogi méltóság volt, most a jászok képviseletére hivatott a különböző társadalmi eseményeken.
Vasárnap - zárásként - a jászsági tűzoltók versenyét rendezik meg.
A jászok első világtalálkozóját 1995-ben, Jászberényben tartották a jász redemptió, azaz a jász önmegváltás 250. évfordulója alkalmából. Az önmegváltás története 1702-ig nyúlik vissza, amikor I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Ebbe az ott élők nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját
pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat. A jászok nagyszabású randevújának közel másfél évtizedes sorozata alatt a jászkapitány-választás hagyományának felelevenítésén túl elkészítették a redemptiós zászlót, és megszületett a jász himnusz is.
