A "De ofrivilliga" (angol címe: Involuntary, vagyis Akaratlanul) című svéd film nyerte a vasárnap este véget ért brüsszeli nemzetközi filmfesztivál fődíját, az Írisz Díjat. A film rendezője Ruben Östlund.
A mű több egymástól független történetet szed csokorba. Ezek mindegyike arra a sémára épül, hogy adott helyzetben az egyén rossz döntést hoz, mert úgy érzi, hogy a közösség elvárásai miatt nem tehet mást, holott valójában lenne szabad választása.
Érdekesség, hogy az egyik ilyen minitörténet nem fikció, hanem ténylegesen elvégezett pedagógiai kísérlet "rekonstruálása". A rendező anyja, aki tanítónő, harmadik osztályos gyerekkel hajtotta végre eredetileg a kísérletet.
A tanítónő kiküldi az egyik gyereket az osztályból, és megbeszéli a többiekkel, hogy amikor visszahívja a gyereket, kérdéseket fog neki feltenni, az osztály pedig helyezkedjen szembe a gyerek által adott válasszal. Így is történik. Arra a kérdésre, hogy egy ábrán mutatott két vonal közül melyik a hosszabb, a gyermek jó választ ad, de az osztály kórusban kiáltja, hogy a másik vonal hosszabb. Ez megismétlődik a második ábrával, ahol még nagyobb a szemmel látható különbség a két vonal hossza között. A harmadik ábránál a gyerek már a rövidebb vonalat jelöli meg hosszabbnak.
Mint a rendező elmondta, ezt a jelenetet sokszor felvették, különböző gyerekekkel, úgy, hogy a gyermek nem tudta a szerepét, hanem valóban neki kellett döntenie. Tíz felvételből hat esetben a gyermek a harmadik ábránál feladta önálló véleményét, és a rövidebb vonalra mutatott.
Ruben Östlund
A többi minitörténetben - legyen szó homoszexuális érintkezésre történő "rákényszerítésről", avagy a felelősségvállalástól való elmenekülésről (akár egy cserbehagyott barátnő, akár egy távolsági autóbusz függönyrúdjának véletlen letörése ügyében) - ennél erőteljesebben követi Östlund azt az ismert skandináv drámai és filmes vonulatot, amely "néhány tollvonással" mesterien tud feszültséget kelteni a kiegyensúlyozott polgári felszín és a fortyogó ösztönök között.
A brüsszeli filmfesztivált immár hat éve a fiatal - első- illetve másodikfilmes - európai rendezők alkotásainak szentelik.
Ebben az évben a megújult Flagey téren, a belga rádió art deco stílusú egykori székházából kialakított kulturális központban, a korábbinál lényegesen jobb infrastrukturális feltételek között tartották a bemutatókat.
A hivatalos versenyben 14 film - két német, egy finn-német, egy osztrák-német, két orosz, egy szlovák, egy dán, egy dán-svéd, egy svéd, egy svájci, egy macedón-francia-belga-szlovén, egy spanyol és egy francia alkotás - indult.
A fesztivált két, versenyen kívüli film világpremierje keretezi: a nyitó estén Hany Tamba filmjét, a Melodrama Habibi című alkotást vetítették, a következő vasárnap pedig Andrzej Jakimowski rendező Tricks című műve zárta a brüsszeli filmfesztivált.
