A Matthew Herbert Big Band Millenárison megrendezésre kerülő
koncertje után a címszereplő az A38 Hajón tartott afterpartin vezeti le
fölös energiáit. A kortárs elektronikus zene egyik legnagyobb alakja egy
DJ-szett erejéig megmutatja, hogy a lemezjátszókat éppoly magabiztosan
kezeli, mint a soktagú nagyzenekart.
Matthew Herbert, aki producerként, zeneszerzőként, DJ-ként, aktivistaként, háttér- vagy frontemberként a legmagasabb színvonalon teszi a dolgát. Olyannyira, hogy szerteágazó tevékenységét szinte nem is egy emberként, hanem tucatnyi alterego mögé bújva végzi. Legyen az a saját neve alatt kiadott dzsesszes-lírai elektronika, Doctor Rockit néven szerzett minimálhouse, Radio Boyként vagy Wishmountainként jegyzett szubverzív puttyogás, klasszikushoz közelítő dalszerzés Björknek, Roisín Murphynek vagy feleségének, Dani Scilianónak, remxek az REM-nek, a Molokónak, Serge Gainsbourgnak, John Cale-nek és ezernyi más sztárna
Matthew Herbert az elektronikus zene azon keveseinek egyike, akik (mondjuk Amon Tobinhoz hasonlóan) képesek voltak betörni a "magas művészetbe", ugyanakkor mégsem váltak érthetetlenül elitistává. Akit tarisznyás bölcsész, vájtfülü ítész, szigorú dzsesszista, progresszív house-rajongó, szeletelő partiarc egyaránt nagyra tart. Akinek muzsikája végelenül intellektuális, ugyanakkor elképesztően érzéki. Aki folyamatosan a legmagasabb színvonalon integrálja a kortárs törekvéseket, mondjuk a konkrét zenét a detroiti technóval, a szvinget a fűrészfog-mintával, a mesterségesen előállított hangokat, zörejeket a hangmintázással és a vonószenekarral.
Matthew Herbert, aki egy rádiós hangmérnök fiaként már gyerekfejjel tökéletesen kiismerte magát a stúdiótechnikában, négyéves kora óta zenél intenzíven, zongora- és hegedűtanulmányai után az Exeter University színház szakán folytatta tanulmányait és zajkeltési kísérleteit. A kilencvenes évek közepe óta foglalkozik intenzíven zeneszerzéssel, első igazi munkája az 1998-as Around the House volt, ami - címének megfelelően - háztartási zajok nagszabású kompozícióvá összeállított gyűjteménye. A folytatás, a 2001-ben megjelent Bodily Functions, ez a csodálatos, érzelmes album azóta is az elektronikus zene egyik kulcsműve. Ezeken és a 2003-ban kiadott Goodbye Swingtime albumon
vált egyértelművé Herbert munkamódszere: a dalok dekonstrukciója, elemi egységekre, hangokra bontása, majd újbóli összeszerelése, barkácsolása,
"bricolage-zsa".
100lbs, 1996
Around the House, 1998
Bodily Functions, 2001
Goodbye Swingtime, 2003
Plat du jour, 2005
Scale, 2006
elképesztően gazdag pályáját. Elborult zörejkovácsolástól andalító
balladákon át, ihletett és az eredetivel egyenértékű remixeken keresztül
elektródiszkóig és masszívan pumpáló négynegyedes house-okig terjed a
spektrum, de bármelyikről is legyen szó, azonnal felismerhető rajta Herbert összetéveszthetetlen egyénisége.