Robert Kennedy az 1968-as amerikai elnökválasztások biztos esélyesének számított: bátyja, az 1963. november 22-én meggyilkolt John Fitzgerald Kennedy emléke még élénken élt az amerikai köztudatban. Öt évvel testvére után az ifjabbik Kennedy is erőszakos halállal távozott az élők sorából, és a merénylet körülményei legalább olyan ellentmondásosak, mint JFK esetében.
Robert Kennedy
Robert Kennedy oroszlánrészt vállalt bátyja 1960-as elnökké választásában, és a felálló kabinetben megkapta az igazságügyi miniszteri tisztséget. Fivére legbizalmasabb belső tanácsadója lett, és igen szoros, egyszerre testvéri, baráti és kollegiális kapcsolatukon még az sem lazított, hogy szigorú katolikusként ellenezte az elnök legendás nőügyeit (habár Marilyn Monroe-val őt magát is hírbe hozták). Miniszterként a maffia elleni küzdelemben nagy sikereket elkönyvelő bizottságot hozott létre, amelyet bizalmasan csak az „elkapni Hoffát csapatként” emlegettek: Kennedy és a mindenható szakszervezeti vezér, Jimmy Hoffa gyűlölködő személyes viszonya közismert volt, és ahogy teltek az évek, egyre jobban elfajult. Robert Kennedy eleinte bizalmatlan volt Martin Luther Kinggel szemben is, akinek állítólag még lehallgatását is elrendelte, később azonban mégis a tiszteletes polgárjogi harcának támogatójává vált.
Bátyja meggyilkolása teljesen összetörte, habár utána még 10 hónapon át miniszter maradt Lyndon B. Johnson elnök kormányában. Hivatalosan hajlandó volt elfogadni, hogy Lee Harvey Oswald gyilkolta meg bátyját, de nem csinált titkot abból, hogy úgy gondolta: a merénylet mögött „vagy a kubaiak, vagy a gengszterek” álltak.
1964-ben New York állam szenátorává választották, 1968-ban pedig ringbe szállt az elnökségért. A 43 éves New York-i szenátor június 5-én megnyerte pártja kaliforniai előválasztását, ami által gyakorlatilag biztossá vált, hogy ő indulhatott volna a rebulikánus Richard Nixonnal szemben a Fehér Házért a novemberi elnökválasztásokon. A győzelem feletti ünneplést Hollywood legfényesebb luxusszállodájában, az Ambassador Hotelben tartották. Hajnalban, beszédét követően Kennedy lejött az emelvényről, és éppen a konyhai személyzet gratulációit fogadta, amikor egy fiatal férfi keveredett mellé, elmosolyodott, majd többször közvetlen közelről rálőtt. A golyók Kennedy mellett további öt embert sebesítettek meg, de ők túlélték, ellentétben a leendő elnökjelölttel.
A merénylet után...
A merénylőt, a 24 éves palesztin férfit Sirhan Bishara Sirhan néven azonosította a rendőrség: a tettes azzal indokolta a gyilkosságot, hogy a szenátor támogatta Izraelt a hatnapos háborúban 1967-ben. Halálra ítélték, de büntetését később életfogytiglanra változtatták, és jelenleg is egy kaliforniai börtön foglya. Akárcsak bátyja esetében, úgy Robert Kennedynél is nehezen fogadta el a világ a magányos merénylő teóriáját: egyes feltételezések szerint a chicagói maffia ölette meg, megint mások úgy vélekedtek, hogy a vietnami háborúban anyagilag érdekelt amerikai lobbinak állt útjában.
Kennedy halála Martin Luther King két hónappal korábbi megölésével együtt csak olaj volt a tűzre a kormány- és háborúellenes mozgalmak szemében, amelyek augusztusban utcai harcokká változtatták a demokrata párt chicagói elnökjelölő kongresszusát. A folytatás ismert: az elnökválasztásokat végül Richard Nixon nyerte meg Hubert Humphrey-vel, Lyndon B. Johnson alelnökével szemben, a vietnami háború, melyből Kennedy minden bizonnyal igen záros határidőn belül kivezette volna Amerikát, csak 7 év múlva ért véget.
Ellentmondásos részletek
A Kennedy ruháján lévő lőpornyomok szerint mindhárom lőtt sebét olyan golyó okozta, melyeket 0-4 centiméteres távolságból adtak le. A szemtanúk egybehangzó állítása szerint azonban Sirhan Sirhan egy pillanatra sem került hozzá közelebb 80-90 centiméternél. Emellett a lövedékek becsapódási szöge sem egyezik azzal, aminek Sirhan kartartásából következnie kellett volna. A legfrissebb vizsgálatok szerint a végzetes lövést közvetlenül a szenátor feje mögött adták le, a palesztin férfi azonban végig szemben volt vele.
Sirhan fegyverében nyolc lövedék fért el. Ehhez képest hét golyót operáltak ki a merénylet többi sérültjéből, egy nyolcadik a levegőbe repült és átlyukasztott két függönyt, két további pedig egy ajtókeretbe fúródott. Az összes nyomozati anyag, mely a pisztoly későbbi vizsgálatai során született, rejtélyes módon eltűnt, de még az összehasonlító ballisztikus elemzésekhez használt azonos típusú tesztfegyvernek és dokumentációnak is nyoma veszett.
A Los Angeles-i rendőrség által rögzített közel 3500 interjúból mindössze 371-et használtak fel a nyomozás és a bírósági eljárás során. A helyszínen és utólag felvett tanúvallomások hangfelvételeinek mintegy 90 százaléka ma már nem áll rendelkezésre. Az eredeti nyomozati anyagban szereplő fényképek közül több mint 2400-at megsemmisítettek. Sirhan Sirhan a mai napig azt állítja, hogy „beprogramozták” a gyilkosságra, és saját bevallása szerint nem is emlékszik a merényletre.
Sirhan Sirhan 1997-ben
A Kennedy ruháján lévő lőpornyomok szerint mindhárom lőtt sebét olyan golyó okozta, melyeket 0-4 centiméteres távolságból adtak le. A szemtanúk egybehangzó állítása szerint azonban Sirhan Sirhan egy pillanatra sem került hozzá közelebb 80-90 centiméternél. Emellett a lövedékek becsapódási szöge sem egyezik azzal, aminek Sirhan kartartásából következnie kellett volna. A legfrissebb vizsgálatok szerint a végzetes lövést közvetlenül a szenátor feje mögött adták le, a palesztin férfi azonban végig szemben volt vele.
Sirhan fegyverében nyolc lövedék fért el. Ehhez képest hét golyót operáltak ki a merénylet többi sérültjéből, egy nyolcadik a levegőbe repült és átlyukasztott két függönyt, két további pedig egy ajtókeretbe fúródott. Az összes nyomozati anyag, mely a pisztoly későbbi vizsgálatai során született, rejtélyes módon eltűnt, de még az összehasonlító ballisztikus elemzésekhez használt azonos típusú tesztfegyvernek és dokumentációnak is nyoma veszett.
A Los Angeles-i rendőrség által rögzített közel 3500 interjúból mindössze 371-et használtak fel a nyomozás és a bírósági eljárás során. A helyszínen és utólag felvett tanúvallomások hangfelvételeinek mintegy 90 százaléka ma már nem áll rendelkezésre. Az eredeti nyomozati anyagban szereplő fényképek közül több mint 2400-at megsemmisítettek. Sirhan Sirhan a mai napig azt állítja, hogy „beprogramozták” a gyilkosságra, és saját bevallása szerint nem is emlékszik a merényletre.
