A tuberkulózis-járvány okozhatta a világ legősibb városaként ismert Jerikó vesztét - állítják a kutatók. Jelenleg évente kilencmillió friss tébécés esetet diagnosztizálnak, köztük 450 ezer olyan megbetegedést, amelyet gyógyszer-rezisztens törzsek okoznak.
A projektben, amelyben brit tudósok mellett izraeli, palesztin és német kutatók is részt vesznek, megvizsgálják azokat az emberi csontmaradványokat, amelyek még az 1950-es években kerültek elő Jerikóban. A Kathleen Kenyon brit régész által vezetett ásatások során sok ezer csont került elő, amelyek közül némely 8000 ezer évnél is idősebb.
A csontok mostani vizsgálatakor a tudósok felfigyeltek a rajtuk látszó károsodásra, ami arra utal, hogy Jerikó lakosai közül sokan tuberkulózisban szenvedtek.
"Úgy tűnik, hogy nem a harsonák okozták Jerikó falainak leomlását, hanem köhögésjárvány" - emelte ki Mark Spigelman.
A professzor és csapata most a csontmaradványok DNS-vizsgálatát végzi abban a reményben, hogy felfedezik azokat a géneket, amelyektől meghatározták az egyénnek a tbc-kórokozójával szembeni fogékonyságát vagy ellenállását. Ez pedig sokkal hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztését tenné lehetővé.
A kutatók azt is vizsgálják, hogy miként változott az évezredek során a kórokozó. "Ahogy az emberek fejlődtek, úgy fejlődtek a kórokozók is: ezeket a változásokat szeretnénk nyomon követni" - hangsúlyozta Mark Spigelman.
Magyarázata szerint a tbc kórokozójának városi környezetre van szüksége. "A tuberkulózis urbánus betegség, mivel az emberek köhögés útján terjesztik. Abból kiindulva, hogy Jerikó volt a világ legelső ismert városa, egykori lakosainak maradványa kulcsfontosságú ahhoz, hogy végigkövessük a kórokozó fejlődését a legkorábbi időktől napjainkig" - mondta a professzor.
Nem minden kórokozó fejlődése vizsgálható csontleletek alapján. Simon Mays, a brit örökségvédelmi szervezet, az English Heritage szakértője szerint számos fertőzés, így a vírusok okozta betegségek nem hagynak nyomot a csontokon. Nem így a baktériumok, hiszen a tuberkulózison kívül a lepra és a szifilisz okozta fertőzés is szignifikáns jeleket hagy a csontozaton. Mindeme kórokat újból górcső alá vették régészeti leletek segítségével.
"Hasznosak lehetnek a történeti nyomok is. Tanulmányozhatjuk a pestis áldozatainak földi maradványait is, mivel tudjuk, hogy sokan speciális közös sírokban alusszák örök álmukat" - emelte ki Simon Mays.
Ismertetése szerint a kutatók nemrég exhumálták az 1918-as spanyolnátha áldozatainak földi maradványait. E kutatások eredményei pedig döntő fontosságúak lehetnek, ha "fel akarunk készülni az eljövendő nagy járványok elleni védekezésre".
A Nagy-Britanniában végzett régészeti feltárások arra is fényt derítették, hogy a középkorban a szigetország lakosságát izületi bántalmak kínozták.
David Miles régész szerint a feltárások azt is kimutatták, hogy a közelmúltig a gyermekeket hároméves korukig táplálták anyatejjel, s így jobban fel voltak vértezve a betegségekkel szemben. "A történelem tanulsága szerint a korai elválasztás, ahogy ez manapság szokás, nem feltétlenül jó dolog" - hangsúlyozta az archeológus.
