A Guernica szörnyű szenvedéseket ábrázol, de saját egészsége nincs veszélyben: ezt a diagnózist állították fel a szakértők Picasso háborúellenes remekművéről azt követően, hogy alaposan kielemezték a festményről készített első röntgenfelvételt.
A 3,5x7,8 méter méretű hatalmas olajkép, Pablo Picasso (1881-1973) talán legismertebb alkotása jelenleg a Szófia királynéról elnevezett madridi Reina Sofia múzeum büszkesége.A vásznat utoljára egy évtizeddel ezelőtt vizsgálták és akkor 129 kisebb-nagyobb hibát találtak rajta: repedéseket, foltokat és szennyeződéseket, amelyek mind a mű hányatott előéletének nyomai. Manuel Borja-Villel, a múzeum igazgatója az AP hírügynökségnek elmondta, hogy a röntgen megmutatja a festmény állapotát és sérüléseit.
"A jó hír az, hogy a sérülések száma nem nőtt, de az is igaz, hogy az idő mindenki felett eljár, és a festmények sem kivételek" - magyarázta az igazgató. A Reina Sofia szakértői 2010-re tervezik a végleges elemzést. Az eddigi eredmények szerint a képnek csak rendszeres pormentesítésre és arra van szüksége, hogy eltávolítsanak felületéről néhány foltot, amely akkor keletkezett, amikor utoljára, több mint fél évszázada, 1957-ben a New York-i Modern Művészetek Múzeuma, a MoMA restaurálta.
A Guernicát a köztársasági kormány rendelte 1937-ben a művésztől a párizsi világkiállításra - abban az időben, amikor még folyt az elkeseredett polgárháború a köztársasági kormány ellen lázadó Franco tábornok csapatai és a kormányerők között. Amikor a világkiállítás véget ért, a festmény nem tért haza Spanyolországba, ahol a francoisták felülkerekedtek, hanem "vándorútra" kelt: csaknem 20 év alatt többtucat városban állították ki az Atlanti-óceán mindkét oldalán.
"Valahányszor útra kelt, ki kellett emelni keretéből és össze kellett tekerni a vásznat. Ennek következményei meglátszottak a képen, és az 1960-as évek elején maga a festő is felemelte szavát: "Ami sok, az sok!" - idézte szavait Manuel Borja-Villel. "A festmény alapja robusztus, de az utazások korának végérvényesen befellegzett" - fűzte hozzá.
A Guernica 1981-ben kelt útra utoljára a MoMÁ-ból, amelynek Picasso még életében addig kölcsönözte ki, amíg a demokrácia helyre nem áll Spanyolországban.
A fekete és a fehér szín különböző árnyalataiban megfestett mű torz emberi és állati formái a gépesített háború borzalmait jelenítik meg. Picasso, a modern művészet meghatározó alakja már világhírű volt, amikor a Guernicát megfestette, a mű hamar művészi és politikai jelképpé vált, számtalan tanulmány készült róla.
Guernica a spanyolországi Baszkföld régi székhelye volt, amelyet a spanyol polgárháború idején, 1937. április 26-án - egy tavaszi vásári napon - bombázott a Franco erőit támogató német és az olasz légierő, nagy veszteséget okozva a lakosságnak. Az áldozatok számáról eltérő adatok forognak, a helybéliek szerint 120 ember halt meg.
