Több százan látogattak el a budapesti Tér-Film-Zene Fesztiválra, a WestEnd City Center tetőteraszára, ahol Szabó István Oscar-díjas filmrendezőt ünnepelték 70. születésnapja alkalmából.

Szabó Istvánnal Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendező beszélgetett.
Szinetár Miklós az Oscar-díjas filmrendezőre utalva azt hangsúlyozta, hogy "igazi magyar értéket, hungaricumot" ünnepelnek a Tér-Film-Zene Fesztivál keretében.
Azt mondta, Szabó István filmjei nagyszerűek, mindent elmondanak a korról és az emberekről, meg tudják szólítani a nézőközönséget, sikeresek.
Megjegyezte, ha nem lenne az Apa, az Álmodozások kora, a Szerelmesfilm, a Mephisto, senki nem tudna semmit a magyar kultúráról.

Szabó István Szinetár Miklósnak arra a kérdésére, hogyan látja a magyar filmművészet helyzetét, úgy válaszolt, van jövője, de csak akkor, ha gondosan ügyelünk arra, hogy a szakmai tudást megtartsuk. Hozzáfűzte, nem a filmrendezőkre gondol, hanem azokra, akik nélkül egy filmet nem lehet elkészíteni.
Kiemelte, ha filmet forgat valaki, kell találni valamit, amit nem lehet más művészettel kifejezni: ez pedig az emberi arcon megszülető gondolat, érzelem. A mozgást, változást csak a film tudja visszaadni a kamera intimitásával - fejtegette.

Noha a technika változik, az alapkérdés továbbra is az marad, milyen emberi arc kerül a néző elé, akit szeret vagy akit tisztel, vagy éppen aki nem érdekli - húzta alá.
Az Oscar-díjas filmrendező arra is kitért, hogy társadalmi, közösségi támogatás nélkül Magyarországon kulturális tevékenységet nem lehet végezni. A kitűnő magyar szakembergárda nem tud megélni, kénytelen elhagyni a filmes szakmát - folytatta. Elárulta, sokáig úgy gondolta, tönkremegy a magyar filmélet, de - mint mondta - a legmodernebb technikával felszerelt új filmstúdiók, a 20 százalékos adókedvezmény, a külföldi produkciók Magyarországra áramlása reményt adhat arra, hogy a szakmai tudás életben marad.

Szinetár Miklós azt is firtatta, hogyan látja Szabó István a televíziózás jövőjét. A filmrendező ezt teoretikus kérdésnek nevezte. Az emberiség felfedezett egy új kommunikációs formát, a mozgóképet - fejtette ki. A televízió, mint kommunikációs eszköz megváltozhat, hiszen a fejlődés megállíthatatlan, de nem lehet változtatni azon a tényen, hogy érdekli-e a nézőt valakinek az arca - vélekedett, hozzáfűzve, a televíziónak meg kell találni ezeket az arcokat.
Az Oscar-díjas filmrendezőt tortával és ajándékokkal köszöntötték a Tér-Film-Zene Fesztivál szervezői.
Szabó István 1938. február 18-án született Budapesten. Az akkori Színház- és Filmművészeti Főiskolán Máriássy Félix tanítványaként szerzett diplomát. Pályáját alanyi hangvételű, költőien megformált rövidjátékfilmekkel kezdte. Első játékfilmje az Álmodozások kora volt, ezt nemzedéki életrajzok (Apa, Szerelmesfilm, Tűzoltó utca 25.), majd a Budapesti mesék című filmköltemény követte.

Bizalom (1979) című filmjét már Oscar-díjra jelölték, majd a Klaus Mann regényéből rendezett Mephistóval el is nyerte az eddigi egyetlen magyar játékfilmes Oscar-díjat (1982). A Napfény íze című, 1999-ben készült munkája Európai Filmdíjat kapott, majd 2000-ben az amerikai Nemzeti Kritikusok Szövetsége (The National Board of Review) az év tíz legjobb filmje közé választotta. További jelentős filmjei közé tartozik a Redl ezredes, Hanussen, Találkozás Vénusszal, Csodálatos Júlia, Rokonok.

Szabó István az Európai Filmakadémia igazgatótanácsának, valamint számos hazai és nemzetközi filmművészeti intézménynek a tagja, a Széchenyi akadémia alapító tagja. Balázs Bála-díjjal 1967-ben, Kossuth-díjjal 1975-ben tüntették ki. 2002-ben Berlinben megkapta a Diamond Bucherer Award for Peace elnevezésű filmes békedíjat, 2004 végén az isztambuli Mozi és történelem című filmfesztiválon, 2005-ben a 27. Moszkvai Filmfesztiválon is életműdíjat kapott. Júniusban az Európai Filmrendezők Szövetsége elnökévé választották.