El Kazovszkij Kossuth-díjas festőművésztől augusztus 6-án, szerdán 14 óra 15 perckor vesznek végső búcsút a budapesti Farkasréti temetőben.
A kortárs magyar művészet kiemelkedő alakja hosszú szenvedés után július 21-én hunyt el, 60 éves korában. A Kulturális és Oktatási Minisztérium saját halottjának tekinti.El Kazovszkij (eredeti nevén Elena Kazovszkaja) 1948. július 13-án született Leningrádban (Szentpétervár), de 1965 óta Budapesten élt és alkotott. 1970 és 1977 között végezte el a Képzőművészeti Főiskola festő szakát. Mesterei Kádár György és Kokas Ignác voltak.
1976-ban a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és Művészeti Alapnak, 1978-ban a Képző- és Iparművészek Szövetségének tagjává vált. Munkásságát 1989-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, 2002-ben pedig megkapta a Kossuth-díjat.
Festészettel, installációval, performance-szal, díszlettervezéssel is foglalkozott, könyvekben, szaklapokban is jelentek meg grafikái. Képei titokzatos, jellegzetes önálló mitológiáiról votlak felismerhetők. Állandó jelentéssel bíró motívumokkal dolgozott, melyeket a görög mitológiából, a Távol-Kelet világából és magából az emberi létből merítette.
Transzszexualitását (biológiailag nő, nemi szerepe szerint homoszexuális férfi) a nyilvánosság előtt is vállalta.
El Kazovszkij absztrakt festő volt, Kazimir Szeverinovics Malevics fehér lapon Fekete négyzet c. alkotásából a fekete négyzetet saját terepasztalának tekintette, amelyen festészeti és szobrászati hatású alkotásokat egyaránt megjelenített, amelyekkel sohasem a pillanatot, hanem létünk örökkévalóságát hangsúlyozta.
Képeit a székesfehérvári Deák Gyűjteményben őrzik, műveit a kortárs műgyűjtő, Nagy Miklós is gyűjtötte.