A Falk Miksa utca és környéke egy estére nemcsak a műgyűjtők és antik-kedvelők számára tárta ki kapuit, hanem mindenkinek, aki ki akart szakadni a város forgatagából- a körúthoz nagyon közel. A rövidke utca megannyi apró galériájában találtunk sublót szobrokat, tekeasztalt és egy aprócska, 12 éves zongora-zsenit is.
A Műgyűjtők Éjszakáját két éve rendezték meg először, s azóta is negyedévente sor kerül a népszerűvé vált képzőművészeti fesztiválra.
Idén összesen 18 különböző programot kínált a 9. Műgyűjtők Éjszakája: A Falk Miksa utcai, és a környező utcák 22 galériája a közönség számára nyitott volt délután öt órától egészen éjszakába nyúlva.
Nyolc kiállítás megnyitóra is ellátogathattak az érdeklődők- a programokat szinte kivétel nélkül végig lehetett járni.
A késő délutáni- és esti program azonban nemcsak a képzőművészetet vitte a Falk Miksa utcába: Többféle dallam, zene és stílus is végigkísérte utunkat. Például, a jazz nagymestereinek egyike, Dresch Mihály koncertjét hallgathathatták a rendezvényre látogatók, de egy 12 éves kis zseni, Gerlóczy Zsigmond zongorista improvizációira is nézegethettünk műtárgyakat.
Délután öt órától egyszerre több galéria is szélesre tárta kapuit új kiállításaival: A legtöbb kiállítás öt órakor kezdődött, így szisztematikusan, előre haladva bekukkanthattunk a galériákba.
Elsőként az Európa Galériába tévedünk. Apró kis helység, fent galéria, lent egy óriási pincehelység, telis-tele antikkal. Miözben az alagsorban lévő antik íróasztalokat, komódokat és sublótokat nézegetjük, azon veszem észre magam, óhatatlanul meg kell érintenem a tökéletesre lecsiszolt bútordarabokat. Pedig, valljuk be, érzésre semmi különös nincs bennük.
A gyönyörű fa íróasztalok, tükrök és festmények után két emelettel feljebb megyünk, ahol Pataki Tibor kiállítását, a "Könyvtájak 2008"-at tekinthetjük meg. Gyűrött, itt-ott lesimított könyvlapok, néhol még a betűket is láttatva, a falon. Aztán festmények, "útközben", "nyári emlék", "hajnali utazás" címekkel, a művész műveit 80 ezertől 350 ezerig vásárolhatjuk.
Kattintson a képre, nézegessen műtárgyakat!
Kilépünk az Európa Galériából, és azon nyomban a mellette levő kis helységben találjuk magunkat. Bájos, amolyan finom, nőies bolt. Ez az Anni Domini. És mikor már a tulajt, Simon Annamáriát kérdezném portékája érdekességeiről, elárulja, ő nem részese a programnak. „Nem tudtam hogy itthon leszek-e a szabadságom miatt, - mivel már korább kell foglalni,- de még sokan nincsenek benne a programban rajtam kívül. Főként a nagy galériák vesznek rajta részt,azok, akik tudnak játékos programokat szerevzni, mint a Pintér Galériában vagy a Haas-nál". Nincs tehát konkurálás, a tulajdonosasszony meleg szívvel irányít minket más galériákba.
Itt-ott többet időzünk, van, ahol csak körbeszaladunk. Sipos Barbara kortárs festőművész alkotásaira gyors pillantást vetünk az Erdész & Makláry Fine Arts emeleti kiállítóterében, innen átlépünk a Stereo Galérába, ahol a nyárnak örülünk az alkotókkal, a street-art művészek "Nyár van, nyár" címet viselő tárlatán.
Ezután a Pintér Galériában "pihenünk", időzünk, van sok látni-és hallgatnivaló. Pont időben érkezünk, fél hat, Gerlóczy úr, a maga 12 évével épp a zongorához készülődik. Eközben persze jövünk-megyünk a beláthatatlan, labirintus-szerű alagsorban. Végigpásztázzuk Takács Szilvia és Körössényi Tamás szobrászművészek munkáit, a Sublót Szobrokat, látunk régi tekeasztalt, gyönyörű díványt és ragyogó csillárt is.
A Ferenczi Enterior Antique & Design helységében szemezgetünk a portékából, hiszen költözés miatt az üzlet teljes árukészletét kiárusítja 30-70 százalékos árengedménnyel. Tudnánk vásárolni, ez nem vitatott.
Hat óra környékén már a Körmendi Galériában járunk: A Körmendi-Csák Gyűjtemény eisenstadti, pilzeni, kassai és bukaresti vendégkiállításának anyagából válogatott remekműveket mutatnak be. Kicsit már fárad a szemünk, a lábunk, kilépve a Falk Miksa utcában felállított sátorhoz lépünk, ahol a sport világából válogatott festményeket és rajzokat bemutató Olimpiart című kiállítás vár ránk. Egy kedves hölgy hideg vízzel kínál, máris felpezsdülünk, már csak azért is, meg kiderül, hamarosan Váczi Eszter és Kardos Dani szórakoztatja a műgyűjtőket.
Takács Szilvia
A Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakon Körösényi Tamás volt a mestere. 2000-ben Glatz Oszkár-díjat, majd 2001-ben Amadeus-ösztöndíjat kapott, 2001 óta tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. 2002-ben Erasmus-ösztöndíjjal vendéghallgatóként a milánói Accademia di Belle Arti di Brerán tanult, 2002-ben pedig megkapta a FKSE szakmai ösztöndíját. 2004-ben Corvina-díjjal, majd Il Biennale Internazionale di Scultura in Pietra di Vicenza díjjal jutalmazták. A fiatal szobrász saját, megtörtént eseményeiből, hétköznapjaiból és kapcsolataiból táplálkozik. Munkái középpontjában az ember és szoros környezetének viszonya áll. Az emberi test jelenlétét éppen annak hiányával ragadja meg. Intimitás, otthonosság, helyenként erotika jellemzi műveit.
A Memoart Galériában Sara Berti olsz szobrászművésznő bronz kisplasztikákat és festményeket bemutató Corpo Publico című kiállításának tárlatvezetésén és vetítésen ismerkedehettek a művésszel az érdeklődők.
A Dénes Galériában Dénes Sándor, az Első Pesti Szőnyeg Társaság elnöke mesélt arról, hogy az 1945 előtti magyar szőnyegkultúra igazából világhíres volt, a szőnyegekhez pedig olyan neves magyar személyiségek köthetők, mint gróf Andrássy Gyula vagy báró Hatvany-Deutsch Ferenc.
Rengeteg program vár még ránk, de ennek az estének nem a rohanás a lényege. Mindenki, műgyűjtő- vagy dilettáns- magába szívta a régmúlt korok illatát, a kortárs művészek gondolatait, üzenetét, az ötödik kerület varázslatos ünnepének hangulatát.
Ámulattal figyeltünk azt a sok értő műgyűjtőt, aki komolyan szemrevételezett minden egyes darabot, akiről tudtunk, hogy ért hozzá. Mi pedig azt fontolgattuk, mit vettünk volna meg, ha... ha mi is műgyűjtők lennénk.