Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Cigánykérdés Krumlovban

Cigánykérdés Krumlovban

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 08. 06.
A kitörés története a mérhetetlen emberi szenvedés története
2023-02-04 15:31:17

A magyar tisztek személyi okmánygyűjtőiből megdöbbentő sorstörténetek rajzolódnak ki. Ungváry Krisztiánnal

Hová menjünk színházba?
2023-02-03 16:14:19

Oláh Zsolt színházi elemző a Staatsoper, a Pintér Béla Társulat és az Új Színház előadásáról mesélt

Dudaszó és haiku Ágoston Bélával
2023-02-03 13:48:43

Multimediális, összművészeti tárlat nyílt a hagyományos magyar dudával a középpontban Budakalászon

Halljuk, hogy szól a Braz Bazar zarbon!
2023-02-01 23:06:58

Sőt, egy izgalmas workshop keretében gyerekek és felnőttek is kipróbálhatják a perzsa ütőhangszert és

további bejegyzések a szerzőtől »

Egy hangulatos kis utcában emberek állnak egy zajos kocsma bejáratánál. Nem arról van szó, hogy nincs kedvük, vagy nem mernek bemenni – egyszerűen nem férnek be. Másnap este ugyanez. Minden este ugyanez. Az egykor boszorkánylakta házban ördögien szól a cigányzene. Átok? Semmi. Inkább áldás. Nincs cigánykérdés. Imádják őket.

Mint az az Így mulat egy magyaúr című kisfilmünkben is elhangzik, a zenekar vezetője rimaszombati magyar. Szégyellem magam, a krumlovi éjszakában nem jegyeztem meg a nevét. Bocsánatot kérek, igyekszem valahogy megtudni. Méltó rá, hogy megjegyezzük. A zenekar neve mindenesetre Cindzi renta cigányul, Mokrej hadr csehül, és Ázott vagy inkább Nedves rongy magyarul.

Említetted, hogy rimaszombati vagy. Mióta élsz itt?

15 éve. A legidősebb bátyám pedig 25 éve.

Akkor már volt időd itt körülnézni. Hogy viszonyulnak a krumloviak hozzátok, a cigányokhoz?

Nagyon jó a viszony, meg vagyunk becsülve. Persze nem is csinálunk olyan bajokat, mint mások másfelé. Más városokban amúgy minket is kinéznek, mert ott másmilyenek a cigányok.

Én azt hittem, ez egy magyar betegség, hogy a cigánnyal baj van, hogy mindenfélét mondanak rá. Ezek szerint ez máshol is így van?

Igen, szerte a világon. Járok mindenfelé a világban muzsikálni, látom az embereket és igyekszem úgy viselkedni, hogy azok az emberek olyannak ismerjenek meg, amilyenek vagyunk, és ne legyenek előítéleteik. Hogy ne általánosítsanak a cigányokról. Vigyázni kell, nem szabad bajt okozni, mi kicsik vagyunk, kisebbségben élünk.

KOCSIS P. – Az igaz, hogy a 4 kilométerre lévő városban azok a cigányok élnek, akiket ti krumloviak nem engedtetek be?


Igen, teljes mértékben. Hallották, hogy itt milyen jól élünk együtt, idejöttek, de ők máshogy viselkednek, nem jól. A helyiek pedig úgy szeretik ezt a várost, ahogy van. Nem engedjük ide őket, ha bálokat csinálunk, akkor sem. Krumlovban szeretnek minket, munkát kapunk. Nem csak mi zenészek. A cigányság 80 százaléka dolgozik.

KOCSIS P. – Kicsit a zenétekről hadd kérdezzelek. Én úgy fogalmaztam meg egy útikönyvben, hogy félúton van a magyar kicsit „műcigány” és az ismert délszláv vérbő táncos között. Te hogy látod ezt?


Nézd, odahaza, az öregektől sokan, sokat tanultak. Sírva vigad a magyar, ahogy mondják, ugye. Aztán alkalmazkodni kellett a helyi viszonyokhoz mindenhol, és ebből kialakult egy jellegzetes stílus.

Egyébként Magyarországon jártál már?

Igen, voltunk már fellépni többször, voltam Győrben, Veszprémben, Budapesten. Pesten már 14 évesen voltam lagziban muzsikálni édesapámmal. Nagyon jól éreztem ott magam. Tudod, én Rimaszombatban magyar iskolába jártam. Nagyon fontosak a gyökerek. Azt hiszem, hogy a magyar cigányzene nagyon szép, nagyon jó. Csehországban élek, de én csak magyar zenét hallgatok itt is. Roberto Lakatost, Járóka Sándort.

Látom, a kollégák már készülnek, köszönjük, hogy beszélgettél velünk.

Én köszönöm, hogy beszélgettetek velem, bocsánat, már sokat felejtettem.

Még ő kért elnézést, hogy 2-3 szó nem jött egyből a nyelvére. Aztán besétált, felvette a hangszert, és elhúzott valami sirva vigadót. Igazán. Nem bohócnak öltöztetett cigányzenészként. MAGYARKÉNT, CIGÁNYKÉNT, ZENÉSZKÉNT.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Lavór Bohémia

Ajánlott bejegyzések:

  • A kitörés története a mérhetetlen emberi szenvedés története A kitörés története a mérhetetlen emberi szenvedés története
  • Halljuk, hogy szól a Braz Bazar zarbon! Halljuk, hogy szól a Braz Bazar zarbon!
  • Mit gondolt Scruton a zenéről? Mit gondolt Scruton a zenéről?
  • Hangjátékot állít színpadra a TÁP Színház Hangjátékot állít színpadra a TÁP Színház
  • Különös koncerten találkozik a két legenda Különös koncerten találkozik a két legenda

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr157831808

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard