Török János, a magyar kerámiaszobrászat egyik legnagyobb mesterének emlékkiállítása nyílt szombaton Mezőtúron, a 25 éves születésnapját ünneplő Túri Fazekas Múzeumban. A szeptember 7-ig látható tárlaton a túri városban született művész legsikerültebb alkotásait tették közszemlére helyi és pécsi gyűjtemények anyagából.

Török János 1956-ban szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskolán, mesterei Borsos Miklós és Gádor István voltak. Friss diplomásként a pécsi Zsolnay gyárba került, és maga dönthette el, hogy porcelán étkészleteket vagy figurákat mintáz. Az utóbbit választotta, de sokoldalú művészként készített térplasztikákat, emléktárgyakat és plaketteket is. A porcelán mellett művei születtek agyagból és pirogránitból is. Miután az absztrakt, elvont formákon túl szobrai egy részét a groteszk, kritikus látásmód jellemezte, a csendes humor mesterének nevezték.
Az 1996-ban elhunyt Török János életművének egy részét bemutató emlékkiállítás része annak a programsorozatnak, amellyel a Túri Fazekas Múzeum fennállásának negyedszázados fennállását ünneplik.

Pusztai Zsolt muzeológus az MTI-nek elmondta: a mezőtúri az ország egyetlen kifejezetten népi kerámiát gyűjtő, múzeumi státuszú közgyűjteménye, érdekes és színvonalas látnivalóval. Emellett szakmai központként és kutatóhelyként szolgál.
Tavasztól már rendeztek falai között a vallás, az elmúlás és az emlékezés gondolatával foglalkozó fotókiállítást, valamint ízelítőt adtak a kerámiaművesség egy érdekes ágából, az épületkerámiából. Augusztusban a múzeum lesz az egyik helyszíne az ARTúr művészeti napoknak, ekkor szabadtéri mozi és dalszínház költözik az udvarába. Az ősz első két hónapjában Szűcs Imre tiszafüredi fazekasmester, a Népművészet Mestere legszebb munkái kerülnek a kiállítótermekbe, egy kis tárlat pedig az orosz fotóipar fényképezőgépeit, vetítőgépeit mutatja majd be. Az évet iskolatörténeti kiállítással és karácsonyi kézműves vásárral zárják.