Az agykutatók egyöntetű véleménye szerint a rejtvények élezik, sőt, fiatalítják az agyat. Már az ókorban is léteztek, azóta azonban sok változáson, fejlődésen estek át.

Kezdetben volt az enigma. A leghíresebb, amelyet a Szfinx tett fel Ödipusznak. Sajnos az éleselméjűség, amellyel a thébai király megölte a szörnyet, nem mentette meg őt a tragikus végtől. Egy másik legenda szerint egy találós kérdés volt fatális Homérosz számára is, aki belehalt a szégyenbe, hogy nem tudott választ adni a halászok találós kérdésére. ("Amit kifogtunk, otthagytuk, amit nem fogtunk ki, azt magunkkal hordjuk, mi az? A bolha").

A híres és szerencsétlen előzmények ellenére a szenvedély tovább fertőzi az emberiséget. Az ókortól kezdve máig virágzik sokféle fajtában. 1767-ben jelent meg Franciaországban ez első rejtvényújság, a Magazine énigmatique. Olaszországban csak 1866-ban az Aguzzo-ingegno (Elmeköszörülő). De az igazi fordulat, amikor a rejtvényfejtés össznépi, demokratikus időtöltéssé vált, az a New York Worldben 1913. december 21-én vasárnap megjelent első keresztrejtvény volt.

A kezdet nem volt rózsás, Arthur Wynne, a feltaláló fel is függesztette a publikálását, mivel a sok sajtóhiba miatt megfejthetetlen volt. Az olvasók kérésére jelent meg újra és maradt. Olaszországban a Domenica del Corriere című vasárnapi lap közölt először keresztrejtvényt 1925-ben és hét évvel később jelent meg az első keresztrejtvényújság, a Settimana Enigmatistica - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
Tudós doktorok szerint a rejtvények azért olyan népszerűek, mert megfejtésük bizonyítja, hogy ragyogó, fürge és kreatív elmével rendelkezünk, és elég, ha egy kicsit konyítunk mindenhez és kíváncsiak vagyunk a világra.
A múlt század végének új terméke, a Sudoku hozott újabb gyökeres változást, mivel a szavakat számokkal helyettesíti. Eulerus 18. századi svájci matematikus latin négyzeteiből származik és Japánban már az 1980-as években nagyon elterjedt. 1997-ben egy Hongkongban letelepedett új-zélandi bíró, bizonyos Wayne Gould figyelt fel rá és terjesztette el az egész világon. Megfejtése nem könnyű, de a gyakorlat, az edzés sokat segíthet.

Agykutatók állítják, gyakorló fejtők igazolják, hogy a mentális fitness fejlesztheti az agyműködést. Ez a felismerés hozta életre a brain traininget, amelynek legfrissebb tesztjei híres videojátékokból inspirálódnak. A Tetrisből kapott ihletet például a Tetraverbis, amelynek különböző blokkjait addig kell forgatni, amíg kijön a keresett szó. És van olyan szoftver is, amely a parti végén megállapítja a játékos agyának korát és ígéri, hogy megfiatalítja, ha naponta legalább 5-10 percet játszik.

A "diagnózis" azért időnként meglepetéseket is okozhat. A világhírű színésznő, Nicole Kidman agyát például egy tv-reklámban 50 évesnek értékelte...