A Velencei Építészeti Biennálén, a világ legjelentősebb építészeti seregszemléjén két helyszínen is megjelennek magyar kiállítók, a nemzeti és a központi pavilonban is - mondta Petrányi Zsolt, a biennále nemzeti biztosa pénteken Budapesten. Július Gyula, a magyar pavilon kurátora úgy fogalmazott: "légvárat" építenek a szecessziós nemzeti pavilonban.

A Giardini parkban és Velence különböző pontjain szeptember 14. és november 23. között 70 ország mutatja be építészettel kapcsolatos jövőképét. Mint azt Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára a biennáléra készülő magyar projekteket bemutató sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a magyar művészet és építészet 2000 óta folyamatosan jelen van Velencében, mégpedig komoly szakmai sikerrel, ami hosszú munka eredménye. 

A szakállamtitkár szerint ezt bizonyítja, hogy a Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonja tavaly elnyerte az Arany Oroszlán-díjat, idén pedig a 11. Velencei Építészeti Biennále főkurátora, Aaron Betsky, a Cincinnati Art Museum igazgatója a központi pavilonba meghívta Somlai-Fischer Szabolcsot, aki a 2006-os építészeti biennále magyar pavilonjának koordinátora volt. A fiatal magyar multimédia-művész Aether Architecture projektjének központi eleme egy visszapillantó tükrökből készült hatalmas fal, amely az előtte elsétáló, megálló látogatók külsejét visszatükrözve állandóan változik, reflektálva a környezetre.
Schneider Márta azt is kiemelte, hogy erős szakmai nyilvánosság kísérte figyelemmel a magyar pavilonba került projektet, amely teljesen nemzetközi: két japán egy svájci és egy magyar alkotja a csoportot, amely két további japán közreműködővel létrehozta a Corpora in Si(gh)te elnevezésű projektet. 

A szakállamtitkár szerint az utóbbi évek fontos fejleménye, hogy a magyar résztvevők egyre jobban kapcsolódnak nemzetközi tendenciákhoz, egyre szélesebb horizonton dolgoznak. Nemcsak különféle művészeti ágak, hanem tudományos eredmények összpontosulnak nemzetközi koprodukciókban - hangsúlyozta Schneider Márta.
A főkurátort, Aaron Bestkyt idézve rámutatott: a biennále előtt álló kihívás az építészeti kísérletezés összegyűjtése és bátorítása. Ez a kísérletezés öltheti átmeneti építmények, más világok vízióinak vagy egy jobb világ építőkockáinak formáját. A szakállamtitkár szerint e szellemben egy igen jól előkészített projekt kerül a magyar pavilonba. 

A Corpora in Si(gh)te-ot Július Gyula kurátor választotta ki. Mint mondta, őt is a projekt nemzetközi volta ragadta meg elsősorban. Hozzátette: a cél, hogy az 1909-ben, Maróti Géza tervei alapján készül szecessziós magyar pavilon világa párbeszédet folytasson a multimediális látványvilággal.
Elmondása szerint egy vetítésrendszer hozza létre azokat a virtuális tereket, amelyek azután organikusan változnak aszerint, hogy az emberek körülsétálva hogyan lépnek az érzékelőkre, milyenek a fényviszonyok, a hanghatások, milyen a hőmérséklet, vagy például mennyire fúj a szél. Ezek az elemek mind-mind befolyásolják, alakítják a látványt. 

"Légvárat építünk" - jellemezte az Icsikava Szota építész, Maróy Ákos szoftverművész, Max Rheiner szoftver- és hardverfejlesztő művész, Kobata Kaoru grafikus, Higa Szatoru programozó művész és Narukava Hadzsime építész közreműködésével készülő projektet közérthetőbben a kurátor. A Corpora in Si(gh)te egyfajta tervezési modell, amely egy újfajta tervezési szemlélet lehetőségeit teremti meg - fűzte hozzá. 

A hivatalos megnyitót szeptember 11-től három szakmai, illetve sajtónap előzi meg. A tavalyi szakmai periódus után a nemzetközi írott sajtóban 800 cikk, az interneten pedig több mint 1 millió reflexió jelent meg.