Ha mondjuk újfent leégne az Alexandriai Könyvtár, ergo egy hatalmas kultúrdaráló elpusztítaná mindazt, amit az emberiség néhány ezer év alatt összegondolt és papírra vetett, és a Föld új lakóinak a morzsákból kellene rekonstruálnia ami valaha volt, kemény dolguk lenne.

Főleg akkor, ha mondjuk a sokezer értelmezés és fordítás helyett, az egyetlen fennmaradt Biblia a legótestamentum lenne. Különös vallás tárulna eléjük, amelynek ereklyéit gyerekszobák polcain őrizték, és amelynek folyamatos bontás-építésre ítélt papjai apró figurákból kreáltak vallást maguknak.

A legótestamentumot egy magát tiszteletesnek nevező Brendan Powell Smith nevű fiatalember hozta létre, kétségtelenül emberfeletti munkával, amely csak a középkori bibliamásolókéhoz hasonlítható. Az még csak hagyján, hogy élete főművéhez rettenetesen jól kellett legóznia, újrakonstruálni a figurákat és a szetteket, újrarajzolni bizonyos arcokat, kiegészítőket, valamint háttereket készíteni, de munkája fotósként is figyelemreméltó. A Utube tele van különböző házilag barkácsolt lego és playmobil animációkkal, ezeknek többsége azonban minőségileg nagyon silány. Csak az tudja miből áll néhány centis emberkéket bevilágítani, rögzíteni, élesre állítani, aki maga is próbálkozott már makrófotózással. Nem beszélve arról ez a zseniális dán játék a világon mindenütt jó árban van, és az anyacég érthető okokból semmilyen hajlandóságot sem mutatott a tiszteletes tevékenységének finanszírozására.

Azt hihetnénk, hogy Powellt az a Szent cél hajtotta, hogy a megannyi gyermekek számára készített, és a kifestők szintjére butított bibliácska mellett olyan képes, és szöveghű eszközt adjon a hittantanárok kezébe, amellyel sikerül közelebb hozni A Könyvet a tinédzserekhez. Ez minden bizonnyal sikerült is, mivel az ábrázolások annak ellenére hogy legóból vannak, olykor rettentően brutálisak, és a tiszteletes külön kihangsúlyozza bennük az összes olyan szexuális aberrációt, vagy homoerotikus jelenetet, amit az egyházak általában igyekeznek hallgatni. A fejezetek mellett külön betű jelzi, hogy melyik tartalmaz káromkodást, meztelenkedést, szexuális tartalmat, és erőszakot - persze mindezt legóból. 

Az sem lehet véletlen hogy a szentháromság ábrázolásokkor a Szentlélek szó szerinti angol fordításából, a holy ghostból (szent szellem) indul ki, és az Atya és a Fiú oldalán egy vámpírkastély-szett leples figurája vigyorit.
Persze biznissz iz biznissz, és a magyar piacra is bejutott egy Powell-féle karácsonyi történet Építsük meg a Bibliát! címmel.

És hogy mire jó ez az egész? Bár a tisztelendő honlapja szerint jelentős ügyfélkört épített ki a neokrisztián kisegyházak híveinek köréből, Brendan Powell Smith azonban valójában művész. Dalokat szerez melynek témája olykor egyházi, de szövege inkább Marilyn Mansont idézi, valamint szerzőtársa és főszereplője a Vendetta - a Christmas story (mondjuk karácsonyi népirtás) c. legendás gerillafilmnek, amelyben barátjával a Mikulást üldözi.

Persze lehet hogy Szentírás legómetamorfózisa ugyanúgy műalkotás, mint a világ nagy galériáinak bibliai tárgyú alkotásai, annak ellenére hogy a Mester vándorprédikátornak álcázza magát. És az sem volna meglepő, ha egyhamar hazai követőkre találna, és jövő év augusztus 20.-ára valaki megépítené az István a Királyt. Mert bár minden tiszteletem az alkotóké, de vannak jelenetek amit igazán csak legóból lehet jól megcsinálni. Gondolok itt például Koppány felnégyelésére…..