2008. szeptember 18-tól Belső utak képei - Art brut Ausztriában és Magyarországon címmel új kiállítás látható a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat anyaga válogatás osztrák műhelyekből, valamint a budapesti Pszichiátriai Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből.

A Magyar Nemzeti Galéria és az Osztrák Kulturális Fórum közös kiállítása három egység, három gyűjteményi anyag köré rendeződik. Az osztrák művészetterápiás és pszichoszociális műhelyekből száztíz, változatos technikával készült alkotás érkezett a tárlatra. E kortárs ausztriai válogatáshoz a budapesti Pszichiátriai Múzeum ötven rajza társul, amely gróf Teleki Ernő rajzsorozatával egészül ki. Az ötvenes években származása és politikai hovatartozása miatt a Duna-deltába deportált gróf Teleki Ernő túlélési stratégiának a képzőművészeti alkotást, a rajzolást választotta. 1953 és 1970 között készült rajzai albumokba kötve egyfajta „vizuális naplóvá” álltak össze. Teleki Ernő naplói a Teleki család ajándékaként az 1990-es években kerültek a Magyar Nemzeti Galéria Adattárának gyűjteményébe. 

Az 1900-as évek elején a modernizmus korszaka, a szorongás és az elmagányosodás élménye új vizuális eszközöket és adekvát kifejezési formákat követelt. A primitív népek művészete és a népi kultúrák motívumkincse mellett a gyermekrajzok igéző őszintesége és az elmebetegek bizarr látomásai, ősi gyökerekből táplálkozó archaikus világa elsősorban az avantgárdisták körében talált megértésre. Az újító törekvések a korszak elmekórtanának tudományos kutatásaival is párhuzamosan haladtak. A pszichiátria ebben az időben kezdett el intenzíven foglalkozni a primitív népek lélektanával, a gyermeklélektannal, az álom törvényszerűségeivel és az elmebetegek képi megnyilvánulásaival. A hagyományos akadémiai képzésben nem részesült alkotók az egyén legmélyebb belső világából tudósító szubjektív képeket hoznak létre, amelyeknek nyers spontaneitása lenyűgöző őszinteséggel párosul. Megfigyelhető bennük a kulturális tradícióktól való teljes függetlenedés, s bámulatra méltó az a szárnyaló szabadság, amellyel az alkotók figyelmen kívül hagyják a különböző irányzatokat és művészeti trendeket. 

A 19. század közepétől a betegek képi kifejezésének tudományos kutatása nyomán kórházakhoz kapcsolódó jeles gyűjtemények formálódtak. A torinói, párizsi, londoni és heidelbergi kollekciókat hamarosan követte Selig Árpád lipótmezei elmeorvos múzeumalapítása az 1910-es években. 

Az 1940-es években Jean Dubuffet francia festőművész a társadalom perifériáján alkotók – pszichotikusok, csavargók és rabok – műveinek sokaságát gyűjtötte össze. A marginális élethelyzetekben megnyilvánuló kreativitás e különös, sokszínű produktumaira ő alkalmazta először az art brut (nyers, durva, csiszolatlan művészet) megnevezést. Dubuffet art brut kollekciója a művész ajándékaként Lausanne-ba került, ahol 1976-ban nyílt meg múzeumként és kutatási központként, Collection de l’Art Brut néven. A korábbi kórházi gyűjtemények eredetileg a gyógyítás és a tudományos kutatás szerves részeként elsősorban diagnosztikai, majd terápiás célokat szolgáltak, ugyanakkor a későbbiekben figyelemre méltó mennyiségű art brut anyag koncentrálódását is lehetővé tették. A hasonló profilú európai kollekciók sorában – elmekórtani és történeti egyedisége révén – kiemelt jelentőséggel bír a lipótmezei Pszichiátriai Múzeum. Szomorú aktualitást ad a bemutatónak, hogy a gyűjtemény otthona, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 2007 végén bezárt. A védett, muzeális értékű kollekció sorsa napjainkban még bizonytalan.
 
Ausztriában 2006 Sigmund Freud éve volt. Ehhez kapcsolódott az a szakmai program, melynek keretében az osztrák anyag kurátora, Angelica Bäumer művészeti író az ausztriai centrumokban tanulmányozta és összegyűjtötte a mentálisan sérült alkotók műveit. E hatalmas anyag legreprezentatívabb darabjai 2007 nyarán Bécsben, a múzeumi negyedben kerültek közönség elé (Kunst von Innen). A tárlat ezt követően indult világ körüli utazásra, és az első állomások egyikeként most a Magyar Nemzeti Galériában kerül bemutatásra.

A kiállítás kurátora: Plesznivy Edit művészettörténész, a budapesti Pszichiátriai Múzeum egykori kurátora.