Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
LHC: a vártnál is jobban sikerült az indítás

LHC: a vártnál is jobban sikerült az indítás

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 09. 10.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

Teljes hosszúságban körbefutott az első protonnyaláb az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) szupergyorsítója 27 kilométeres alagútjában - közölte Pálinkás József atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerdán.

A vártnál is jobban sikerült az indítás, a protonnyalábot óránként 20 kilométeres sebességgel sikerült körbevinni a nagy hadronütköztető gyűrűben (LHC), és úgy néz ki, hogy minden a legjobb irányban halad - jelentette a helyszínről Vesztergombi György, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) működő magyar kutatócsoport vezetője. A későbbiekben protonnyaláb tervezett sebessége a fény sebességének a 99,9999991 százaléka lesz, amikor másodpercenként tizenegyezerszer száguld majd körbe a 27 kilométeres alagútban.

Mint Vesztergombi György kifejtette, a második nyaláb indítása, amelynek egy teljesen független becsatlakozási csatornája van, késlekedik. "Megtörtént a döntő lépés. Ez olyan, mint amikor egy új óceánjárót először bocsátanak a vízre. Minden elem a helyén van, de ez csak azt jelenti, hogy úszik, ám nem jelenti, hogy megy is" - emelte ki Vesztergombi György. A tudós magyarázata szerint következő lépésként az összes elemet össze kell hangolni. A kritikus azonban az első lépés volt, amikor a nyaláb először haladt végig a gyűrűn. "Ez az első lépés, ettől függ minden, ugyanis ez mutatja, hogy minden alapelem jó és működik. A második lépés - amely egy kicsit késlekedik -, hogy a szembemenő nyalábot is bevigyék az alagútba. Most a két nyalábot külön-külön viszik körbe, az ütköztetést még nem próbálják meg, az a következő lépésben történik" - ismertette a fizikus. Kifejtette: jelenleg a nyaláb szélessége 1 centiméter körüli, az ütközéshez pedig az kell, hogy 20 mikronra koncentrálják, vagyis a hajszálnál vékonyabb nyalábbá kell sűríteni. Ennek elérése több hetes munkát igényel. "Akkor történik meg az első ütközés, mégpedig belövési energián. Az új gyorsító belövési energiája, azaz előző gyorsító maximális energiája - 450 gigaelektrovolt. Tehát az első ütközés a belövési energián várható, ha a nyalábokat megtanulják kellőképpen kezelni" - magyarázta Vesztergombi György.

Mi az LHC?

Az Univerzum keletkezésének titkait segít megfejteni a világ legnagyobb részecskegyorsítója. A 27 kilométeres földalatti köralagútban eddig kivihetetlen kísérletek válnak megvalósíthatóvá. Így a kutatók az anyag eredetére, a sötét anyag mibenlétére kereshetik a választ, s megtudhatják, hogy milyen állapotok uralkodtak az Univerzumban röviddel annak keletkezése után. Hogy megválaszolják ezeket a kérdéseket, a csaknem a fény sebességével (a fény sebességének 99, 9999991 százalékával) száguldó két protonnyalábot az alagút négy pontján ütköztetik. E pontokon négy óriásdetektort helyeztek el, amelyek "figyelik" az ütközés során keletkező részecskéket. A tudósok az ütköztetések "törmeléke" között új részecskéket remélnek felfedezni, amelynek révén alapvetően új információhoz juthatnak a világűr természetéről, s arról, hogy hogyan jött létre az Univerzum.

Az ütközés energiája 14 terraelektronvolt (TeV), ami hétszer nagyobb, mint amit a világ jelenlegi legnagyobb gyorsítójában, a Chicago mellett működő Fermilab Tevatronján elértek. Ami különlegessé teszi a nagy hadronütköztetőt az az, hogy ez az energia a porszemnél ezermilliárdszor kisebb terültre összpontosul. Az energia ily nagyfokú koncentrációja révén újrateremtődnek az ősrobbanás (a Big Bang, avagy a "Nagy Bumm") után közvetlenül kialakuló feltételek.

A kutatók reményei szerint a nagy hadronütköztető révén megtalálhatóvá és tanulmányozhatóvá válik a modern fizikai elméletekben a részecskék tömegének kialakulásáért felelős Higgs-bozon. Ezen kívül esetleg választ kaphatnak olyan kérdésekre, mint a gravitációs erő relatív gyengesége, a térdimenziók száma, vagy az úgynevezett szuperszimmetria. Utóbbi elmélet azt feltételezi, hogy minden ismert részecskének létezik egy eddig még fel nem fedezett nagytömegű szuperpartnere.

A nagy hadronütköztető segítségével méréseket végezhetnek az úgynevezett B-mezonokkal is, amelyek révén esetleg megfejthető az anyag és az antianyag közötti különbség.

A létesítményben hatezernél több tudós dolgozik, s a kísérletek 10 milliárd dollárba, azaz 1692 milliárd forintba kerülnek. A gyorsító egy 27 km kerületű kör alakú föld alatti alagútban helyezkedik el, a felület domborzati viszonyaitól függően 50-150 méter mélyen. A korábbi nagy elektron–pozitron ütköztetőgyűrű (LEP) alagútját hasznosítja újra. A 3 méter átmérőjű alagút négy helyen keresztezi a svájci–francia határt, hosszának legnagyobb része francia területen fekszik. Az ütköztető maga ugyan föld alatt fekszik – mivel így csökkenthetők a területbérleti díjak és a mérést zavaró kozmikus sugárzás – több felszíni épület van amelyek az olyan kiegészítő berendezéseket tartalmazzák, mint a kompresszorok, ventillátorok, vezérlő elektronika és a hűtőtelep. Működése során nagyjából 80 állam 7000 fizikusa fog hozzáférni az LHC-hez.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Külföld Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
  • Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben Erdélyi örökség: letöltve – Néprajz és digitalizáció egy térben
  • A sztárok fotósa, a város fia – Szipál Márton előtt tiszteleg Debrecen A sztárok fotósa, a város fia – Szipál Márton előtt tiszteleg Debrecen
  • Együtt lenni jó – újra itt a Kispesti Városünnep! Együtt lenni jó – újra itt a Kispesti Városünnep!
  • Összemuzsikálni a nemzetet – A Halmos Béla-díjak 2025-ös átadója Összemuzsikálni a nemzetet – A Halmos Béla-díjak 2025-ös átadója

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr537832988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard