Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Megváltozik a tudósok képe Trójáról?

Megváltozik a tudósok képe Trójáról?

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 09. 21.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

Bronzkori "frizsiderként" szolgáló két hatalmas agyagedény, háromezer éves védőárok és az egykori város kapui megváltoztathatják a tudósoknak a homéroszi Trójáról alkotott képét.

"Az idei leletek arról tanúskodnak, hogy a késő bronzkorban Trója lényegesen nagyobb város volt, mint képzeltük" - nyilatkozta a törökországi ásatásokat irányító Ernst Pernicka, a Tübingeni Egyetem professzora, akinek expedíciója tárta fel az 1,4 kilométer hosszú, 4 méter széles és 2 méter mély árkot. A várost körülvevő egykori vizesárok teljes hossza elérhette a 2,5 kilométer és feltehetően védelmi célokat szolgálhatott. Trója városa 40 hektáros területet foglalhatott el, lakosainak száma pedig elérhette a tízezer főt.

"Trója nem volt a világ közepe, de regionális centrum szerepét játszhatta" - vélekedett a professzor. Ismertetése szerint az idei ásatások során megtalálták a déli és a délkeleti kaput, beazonosították a délnyugati kaput, s reményeik szerint megtalálják a város keleti kijáratát is. E leletek alapján megismerhették a város beosztását is - olvasható az Archaeologica című régészeti hírportálon.
Trója feltárása igazi régészeti kihívást jelent, hiszen a várost tízszer rombolták le és építették újjá. Az archeológusoknak át kell hatolniuk a bizánci, a római és a görög rétegen, hogy elérjék azt a korszakot, amelyben Homérosz Iliászának cselekményei nagy valószínűséggel játszódhattak Kr.e. 1500 és 1180 között.
A két óriás agyagedény maradványaira a városszéli vizesárokban bukkantak: magasságuk elérhette a 2 métert, s valószínűleg a házak mellett állhattak. Ez viszont arra utal, hogy az alsóváros egészen a véderőművekig ért, azaz a település nagyobb volt, mint eddig feltételezték.

"Ezeket az edényeket bronzkori frizsidereknek is tarthatjuk: vizet, olajt, esetleg gabonát tárolhattak bennük" - mondta a professzor. Trója prosperitását a mezőgazdaságának és a lótenyésztésnek köszönhette. Hettita szövegekben a várost Wilusa-ként említik, s a hettita birodalom vazallusának nevezik.

Bár a tudósok egy kis csoportja mindmáig kétségbe vonja a helyszínt, Ernst Pernicka szerint semmi sem kérdőjelezi meg, hogy e nyugat-anatóliai térségben játszódtak az Iliász cselekményei.

"Homérosz leírta a terület helyrajzát, a folyókat és szigeteket, amelyek mindmáig megtalálhatók" - mondta a professzor, hozzátéve, hogy megtalálták a fegyveres konfliktusok régészeti nyomait, az archeológusok azonban nem tudják bizonyítani, hogy a Trójai háború megtörtént.

A régészeti leletek tanúsága szerint Trója aranykora Kr.e. 1180-ban ért véget. Ekkor a városlakók már egy évezrede ismerték és használták a fazekaskorongot. A későbbi cserépedények viszont arról árulkodnak, hogy ez a fejlett technológia feledésbe ment, az új város lakói, akik feltehetően a Balkánról érkeztek, kézzel készítették a kerámiatárgyakat. A beköltözők teljesen más stílusban építették házaikat.

"Ebben az időben sok más város is hanyatlásnak indult a mediterrán térségben. Ez egyfajta világháború lehetett a bronzkor végén" - vélekedett Erns Pernicka professzor.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Lavór Rejtélyek

Ajánlott bejegyzések:

  • Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
  • Világsztárokkal és hazai ikonokkal búcsúzik a nyár Szegeden Világsztárokkal és hazai ikonokkal búcsúzik a nyár Szegeden
  • Benson Boone letarolja a nyarat – itt az új album és videóklip Benson Boone letarolja a nyarat – itt az új album és videóklip
  • „Ennyike?” – A kérdés, amit nem lehet megkerülni „Ennyike?” – A kérdés, amit nem lehet megkerülni
  • David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr917833334

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard