Friss albumuk, a Death Magnetic megjelenésével menetrendszerűen ismét az egész bolygót hatalmába kerítette a Metallica-láz, így új sorozatunk első része nem is foglalkozhat mással, csak a világ legnagyobb rockbandájával. Tíz dolog, amit tudni kell a Metallicáról.
ARANY ÉS PLATINA A Metallica több mint 100 millió lemezt adott el pályafutása során, amivel egy igen szűk és illusztris klub tagjai közé számítanak a zeneiparban. Legsikeresebb lemezük, az 1991-es Metallica – ahogy a rajongók emlegetik, a „fekete album” – csak az Egyesült Államokban több mint 15 millió példányban kelt el, és megjelenése óta stabilan a legjobban fogyó úgynevezett catalog lemezek közé tartozik. Koncertszinten a zenekar stabilan a legnagyobb nézőmágnesek közé számít a világ minden táján, legutolsó lemezhez kapcsolt nagy stadionturnéjuk, a 2004-es Madly In Anger With You Tour amerikai köre 53,8 millió dollárt hozott a jegybevételekből. Ennél abban az évben csak Madonna, Prince és Shania Twain koncertezett össze több pénzt.
Metallica 1983 (b-j): James Hetfield, Kirk Hammett, Lars Ulrich, Cliff Burton
ZŰRÖS CSALÁDOK A tagok közül fiatalon egyedül Lars Ulrich rendelkezett stabil háttérrel. James Hetfield kamionsofőr apja egészen korán elhagyta a családot, édesanyja pedig egy keresztény szekta tagja volt, melyben a gyülekezet számára tilos volt orvoshoz fordulni az egészségügyi problémákkal. Hetfield 15 éves volt, amikor anyja daganatos megbetegedésben elhunyt: a zenekar két későbbi dala, az 1991-es The God That Failed és az 1996-os Mama Said is ezt a traumát volt hivatott feldolgozni. Kirk Hammett és Dave Mustaine apja szintén igen korán lelépett a színről. Ulrich apja, Torben ezzel szemben jó körülmények között élő profi teniszező volt, aki mindig is jó viszonyt ápolt fiával, a későbbiekben pedig a Metallica zenéjének legrettegettebb kritikusává vált. Fia igen szabad szellemben nevelkedett otthon, és miután nyilvánvalóvá vált, hogy a teniszhez nem elég tehetséges, minden feltétel adott volt számára a zenéléshez.
A FORRÓFEJŰ Dave Mustaine, a zenekar eredeti szólógitárosa közvetlenül a debütáló Kill ’em All lemez felvételei előtt került ki a Metallicából heves természete, illetve alkohol- és drogproblémái következtében: a közvetlen kiváltó ok egy csetepaté volt James Hetfielddel, akinek két foga bánta a nézeteltérést. Mustaine gitárjátéka a korai időkben alapvető meghatározója volt a Metallica hangzásának, és eleinte még a színpadon is ő konferált a lámpalázas Hetfield helyett. Még a második Ride The Lightning albumon is szerepeltek olyan dalok, melyben társszerző volt, állítása szerint ugyanakkor az ezutáni lemezeken is felhasználták bizonyos ötleteit, különös tekintettel utódjára, Kirk Hammettre. Mustaine 1984-ben megalapította a Megadeth-t, melynek vezetőjeként szintén sokszoros platinalemezes, arénákat megtöltő sztárrá vált, ám sosem tudta kiheverni kikerülését a Metallicából: ékes példája ennek a Some Kind Of Monster dokumentumfilmben látható kis beszélgetés, ahol Lars Ulrich nyakába zúdítja az elmúlt két évtized frusztrációját.
A LEGNAGYOBB TRAGÉDIA Az együttes egészen korai hónapjaiban velük zenélő Ron McGovneyt váltó basszusgitáros, Cliff Burton nélkül alighanem minden másként alakult volna: a Metallica eleve azért tette át székhelyét Los Angelesből San Franciscóba, mert Burtonnek nem akaródzott délebbre költöznie, és csak így vállalta a tagságot. Burton volt az egyetlen a csapat tagjai közül, akinek volt némi fogalma a zeneelméletről, a jazzről vagy a klasszikus zenéről: a Ride The Lightning és a Master Of Puppets kísérletezősebb, komplexebb megoldásai egyértelműen neki köszönhetőek. A basszusgitáros mindössze 24 éves korában, 1986. szeptember 27-én hunyt el, amikor a Metallica turnébusza Svédországban az árokba borult. A többiek a folytatás mellett döntöttek, ám utólag maguk is elismerték: nem álltak még készen arra, hogy továbbhaladjanak. Ennek következtében Burton utódja, a Flotsam And Jetsamből érkezett Jason Newsted évekig rengeteg megalázó tréfát és bántást volt kénytelen elszenvedni a csapatban.
ÖNERŐ A Metallica az MTV és a rádiók segítsége nélkül, pusztán a koncertezésre és a rockközönségen belül legendásan erős szájhagyományra támaszkodva vált világsztárrá, első amerikai platinalemezük az 1986-os Master Of Puppets volt. Pályafutásuk legelső videoklipjét azonban csak negyedik albumuk, az …And Justice For All idején készítették el, amikor már az MTV rimánkodott nekik egy klipért. A videók terén is mindig ragaszkodtak a saját elképzeléseikhez, legyen szó a One filmbevágásokkal tarkított klipjéről, az Until It Sleeps Hyeronimus Bosch ihlette vagy a St. Anger a San Quentin-i fegyházban forgatott képsorairól.
A művész Metallica (1996)
RAJONGÓBOSSZANTÁS A zenekar először az 1991-es „fekete album” szimplább megközelítésű, rövidebb dalaival osztotta meg táborát a végletekig. A Bon Jovi, Mötley Crüe és The Cult producer Bob Rockkal rögzített lemezt a thrash metal rajongók egy jelentős része a Metallica múltjának elárulásaként értékelte, az anyag azonban megasztárrá, a világ egyik leghatalmasabb csapatává tette őket. Az 1996-os Load ha lehet, még élesebb vitákat kavart, ám okkal feltételezhető, hogy a megváltozott külcsín nélkül ezek a hullámok jóval kisebbek lettek volna. Az Anton Corbijn készítette rövidhajú, szivaros hangulatfotók, illetve az Andres Serrano által megálmodott, sperma és vér keverékét ábrázoló borító hívek millióinak gyomrát feküdte meg a világ minden táján, akárcsak Lars Ulrich nyilatkozatai, ahol a dobos néhol még olyan kijelentésekre is ragadtatta magát, mint például hogy a Metallica igazából sosem játszott metalt. „Lars interjúit egy ideje már mi sem olvassuk el, mert úgyis csak tele vannak hülyeségekkel”, kommentálta a viharos mondatokat James Hetfield.
Jason Newsted
A SÍR SZÉLÉN Jason Newsted 2001-es távozása a zenekar történetének legmélyebb válságát indította el: a Metallicán belül zenei és személyes szempontból is köztudottan elnyomott helyzetben lévő basszusgitáros hivatalosan hátsérülésre hivatkozott, de gyorsan kiderült, hogy a tagok viszonya a végletekig megromlott. Hetfield az év őszén bejelentkezett az elvonókúrára, hogy megszabaduljon alkoholfüggőségétől; utólag mindnyájan elismerik, hogy a Metallica jövője ezekben a hónapokban egyetlen igen vékony cérnaszálon függött. A St. Anger lemez ezek után csak egy zenekari pszichoterapeuta segítsége mellett tudott elkészülni, aki elsősorban a frontember számára igyekezett megszabni az egészségének megőrzése érdekében szükséges kereteket. „Ha mást nem is értékelsz a St. Angerben, legalább azt próbáld meg díjazni, hogy egyáltalán elkészült”, mondja utólag Lars Ulrich a rengeteg vitát kiváltó, hisztérikusan agresszív és tüskés albumról. Kérdés persze, hogy a felvételek során készített Some Kind Of Monster dokumentumfilmben látottak mennyire hozzák meg a meg nem győzöttek kedvét az albumhoz.
SZELÍD APUKÁK A korábban a szakmában Alcoholica becenéven is ismert, parti-vadállatok gyülekezeteként elhíresült csapat tagjai mára jelentősen megszelídültek. James Hetfield az elvonókúra óta egyáltalán nem iszik alkoholt, és leginkább akkor érzi jól magát, ha két koncert között felkeresheti a helyi temetőket, hogy a sírokon lévő kőangyalokat fényképezze; emellett szenvedélyes vadász és a country műfaj óriási rajongója. Lars Ulrich jóval pörgősebb típus, aki előszeretettel jelenik meg csillogó partikon élettársával, a Gladiátorból is ismert Connie Nielsen színésznővel, emellett szenvedélyesen gyűjti a modern festményeket és szobrokat. Manapság Kirk Hammett is sokkal szívesebben búvárkodik vagy szörfözik, mintsem különféle szintetikus anyagokkal igyekezne színesíteni napjait, emellett fanatikusan gyűjti a horrorfilmeket és képregényeket. A legfrissebb tag, Robert Trujillo basszusgitáros is megszállott egészség- és sportmániás. A korábban elválaszthatatlan tagok ma már ritkán vannak együtt a turnékon a koncerteket leszámítva: általában mind a négyen kiválasztanak egy-egy bázisvárost az adott kontinensen, és onnan repülnek az egyes állomások színhelyére, nem ritkán feleségeik és gyermekeik társaságában.
TURNÉTÁRSAK Pályafutásának 25 éve alatt önálló turné vagy fesztivál keretében a Metallica gyakorlatilag mindenkivel koncertezett már, aki számít a rockszíntéren. Karrierjük egyik legnagyobb dobása a Guns N’ Roses-zal közösen, társult főzenekari státuszban abszolvált amerikai tuné volt 1992-ben, amikor a stabil pontot jelentették a kiszámíthatatlan társ mellett. „Azért mentünk bele egyből abba, hogy mi játsszunk előttük, hogy hadd űzzék csak a kisded játékaikat minden este a késésekkel meg a balhékkal”, mondta Hetfield, aki a koncertsorozat montreali állomásán súlyos égési sérüléseket szenvedett a pirotechnika meghibásodása következtében. A Metallica egyébként az 1991-es Monsters Of Rock turné óta deklaráltan senki előtt nem hajlandó fellépni; a Guns N’ Roses óta egyetlen előadó kedvéért tettek kivételt, ez pedig a Rolling Stones volt, akiknek néhány amerikai koncerten mégis bemelegítették a közönséget néhány évvel ezelőtt.
BUDAPEST A Metallica eddig négyszer koncertezett Magyarországon. Először 1988. szeptember 11-én léptek fel az MTK Stadionban az …And Justice For All lemez világturnéján. Hazai előzenekaruk a Pokolgép volt. A következő fellépésre 1991. augusztus 22-én, a Monsters Of Rock fesztiválturné budapesti állomásán került sor, ahol rajtuk kívül az AC/DC, a Mötley Crüe és a Queensryche szórakoztatta a Népstadion közönségét. 1993. június 9-én újból az MTK Stadion volt a helyszín, az előzenekarok pedig - enyhén pikáns módon - a Megadeth és a The Cult. 1996-ban az őszre lekötött Budapest Sportcsarnok koncert végül a turné átszervezése miatt elmaradt, a rajongóknak 1999. június 3-áig kellett várniuk az újabb fellépésre ismét az MTK Stadionban (nyitóbandák: Monster Magnet és Mercyful Fate). A zenekar azóta nem játszott hazánkban, aminek a csapat csillagászati gázsija éppúgy oka, mint a kiszámíthatatlan hazai közönség megjósolhatatlan jegyvásárlási kedve. Egyes pletykák szerint ugyanakkor jövőre komoly esély mutatkozik egy budapesti Metallica koncertre.
