A kékfrankos nagyobb formátumú szőlő, mint azt régebben gondoltuk. Magasabb mustfokot, koncentráltabb ízeket tud produkálni, tömör struktúrával hálálja meg a hozamkorlátozást - mondta egy régebbi interjúban Sebestyén Csaba szekszárdi borász. Akasztjuk a hóhért: mindjárt kiderül, hogyan sikerült 2006-os kékfrankos válogatása.
A szekszárdi borászat tagadhatatlanul egyik legrokonszenvesebb alakja az öt és fél hektáron gazdálkodó Sebestyén Csaba, aki a "nagyoktól" ellesett fortélyokat a jelek szerint immáron önállóan is képes alkalmazni. Az autószerelőből borásszá avanzsált fiatalemberről a Borigo legújabb számában azt olvastuk, hogy a jövőben dűlőszelekcióval kívánja emelni borai tekintélyét. Vizsgált tárgyunk, 2006-os válogatott kékfrankosa viszont még nem dűlőszelektált, az Iván-völgy, a Bátai-dűlő és a nánai ültetvény terméséből született, és tizennégy hónapot töltött új fahordóban. Sebestyén Csaba a merlotra és a kékfrankosra alapozza gazdaságát, de a jófajta kadarka, zweigelt, cabernet sauvignon is érdekli, mi több, olaszrizlingje is van.Lássuk akkor azt a kékfrankost. Szép mélybíbor szín. Fűszeres illatában
bogyók, meggy, jellegzetes kékfrankos jegyek. Kiegyensúlyozott savak, finom íz, közepesen hosszú, száraz lecsengés. Ugyanakkor élénk hordóíz rontja az élvezetet, kár érte. Sebestyén Csaba kékfrankosában érezni a törekvést, a
gondoskodást, és bár lehetne karakteresebb, egyedibb, azért összességében
rendben van. Másnapra aztán összecsiszolódik a bor, lekerekednek az ízek, lágyabb, selymesebb, elegánsabb.
Sebestyén Csaba egyszer azt mondta, hogy jól iható, üde, gyümölcsös, de mégis
tartalmas borokat óhajt készíteni. Ha egy picit több tartalommal tölti meg kékfrankosát, nem lesz itt gond. A 2007-es hordóminták kóstolása után úgy hírlik, ígéretes kékfrankos válogatás készül, a Bencze-Szt. Gál dűlő húsz-
huszonöt éves tőkéiről érkezik majd a remekmű. Izgalommal várjuk.