Belekukkantottunk Havas tanár úr műsorába, melyben Tornóczky Anita és Bakács Tibor Settenkedő vendégeskedtek. A médiasztár utolsó percekig elhitette velünk, hogy teljesen kicserélték. Persze, a végén "havasosan" bekérdezett. Kritika és interjú.
"NEM TUDOM MINDIG, KI KICSODA"
Jelenleg a Story Televízióban vezeti Havas című műsorát. Mindenképpen képernyőn akart maradni?
Nem. Hívtak, és volt időm, így elmentem.
Kik lesznek a vendégei idén?
Most nem tudom Önnek megmondani… Schmitt Pál, az biztos. Általában megkérdezik, mit szólok ehhez vagy ahhoz, én meg bólintok.
Ma valóban a képernyőzés jelenti a szakma csúcsát? Mit gondol a mai képernyősökről?
15 éve tanítok az egyetemen. Pár évvel ezelőtt készítettünk egy felmérést az első évesek között arról, hogy mi a vágyuk, mit szeretnének elérni a szakmában; a többség képernyős akart lenni. Azt hiszem, hogy ma is a képernyő a legvonzóbb, pedig rengeteg más szakma van még: lehet valaki hírszerkesztő, szerkesztő, vagy olyan riporter, akinek az arcát soha nem látjuk. Nincs abban semmi rossz, hogy ez a legfőbb célja a fiataloknak. Más kérdés, mit jelent az, hogy ha képernyős valaki. Tegnap néztem Kálmán Olga műsorát; hát, ő is képernyős, és Hajdú Péter is, a kettő nem ugyanaz. Ahogy Lilu és Baló György sem. Aztán vannak olyanok a médiában, akikről fogalmam sincs, hogy kicsodák. Az egyik sorozat szereplője például, egy bajuszos bácsi minden partin ott van (Vili bácsi, azaz Várkonyi András - a szerk.). Egyszerűen nem tudom, ki ő, de ha hatszázszor nem láttam már a különböző bulvárlapokban, akkor egyszer sem. Hivatalból minden újságot elolvasok naponta, de még így sem tudom mindig, hogy ki kicsoda.
A Szegedi Egyetem Budapesti Média Intézetében lát a tanulók között tehetségeket?
Csak a másodévesekkel találkozom az egyetemen, hiszen a bolognai folyamat átalakította a struktúrát, így most már csak féléves az én tárgyam. És mivel előadásokat tartok, nincs közvetlen kapcsolatom a diákokkal, mint azoknak, akik gyakorlati oktatást, speciál kollégiumokat tartanak. Változó a felhozatal. Nem mondhatom, hogy nem érdeklődőek és nem olvasnak, mert az egyik ilyen, a másik olyan. Furcsa, hogy bármerre megyek az országban, mindig beletrafálok valakibe, aki hozzánk járt. Nem tudok örökérvényű igazságot mondani, sokan vannak.
Nemrég ismét a rádióban is lehetett Önt hallani. Lehet, hogy folytatja?
A Klubrádióban három hétfőn keresztül helyettesítettem Bolgár Györgyöt Beszéljük meg című műsorában. Több mint tíz éve vezetettem utoljára rádióműsort. A Story tévében bruttó egy órát beszélgethetek valakivel (levonva a reklámidőt), ez kuriózumnak számít. Évekig reggeli műsorokat vezettem, ekkor 6-7 perc állt összesen rendelkezésre egy beszélgetésre, ez nagyon kevés. Én már csináltam mindent, mind a rádióban, mind a televízióban, szóval nagy vágyakról már nemigen tudnék beszélni.
Minden könyve sikeres volt?
Tavaly a Méhkirálynő saját kiadás volt, a többit az Alexandra adta ki. Igaz, drágák a könyvek, ennek ellenére mégis egyre többet adnak el. Nagyon jól megy a könyvpiac szerintem. A Méhkirálynő 50 ezer példányban ment el. A Szeretők volt a legsikeresebb, sokkal több példányban kelt el.
Egyszer valahol azt nyilatkozta, a magyar társadalom „prűd”. Akkor ezekkel a könyvekkel hecceli az olvasókat?
Attól még prűd egy ország, hogy ennyi pénzt költ prostituáltakra. Az a kérdés, mit mutat magáról; azt, hogy ez egy keresztény, roppant katolikus és erkölcsös ország, miközben eszméletlen pénzek mennek el kurvákra, pornófilmekre, és erotikus irodalomra. Prűd, mert nem azt az arcát mutatja, amilyen valójában.
Idén még megjelenik az új könyve?
Igen. Csináltam néhány interjút tényleges életfogytiglani elítéltekkel. Olyanokkal beszélgettem, akik már soha nem jönnek ki a börtönből. A szécsényi gyerekgyilkos még soha nem adott interjút. Beszélgettem egy ötszörös gyilkossal is. A könyv még karácsony előtt megjelenik.
Jelenleg a Story Televízióban vezeti Havas című műsorát. Mindenképpen képernyőn akart maradni?
Nem. Hívtak, és volt időm, így elmentem.
Kik lesznek a vendégei idén?
Most nem tudom Önnek megmondani… Schmitt Pál, az biztos. Általában megkérdezik, mit szólok ehhez vagy ahhoz, én meg bólintok.
Ma valóban a képernyőzés jelenti a szakma csúcsát? Mit gondol a mai képernyősökről?
15 éve tanítok az egyetemen. Pár évvel ezelőtt készítettünk egy felmérést az első évesek között arról, hogy mi a vágyuk, mit szeretnének elérni a szakmában; a többség képernyős akart lenni. Azt hiszem, hogy ma is a képernyő a legvonzóbb, pedig rengeteg más szakma van még: lehet valaki hírszerkesztő, szerkesztő, vagy olyan riporter, akinek az arcát soha nem látjuk. Nincs abban semmi rossz, hogy ez a legfőbb célja a fiataloknak. Más kérdés, mit jelent az, hogy ha képernyős valaki. Tegnap néztem Kálmán Olga műsorát; hát, ő is képernyős, és Hajdú Péter is, a kettő nem ugyanaz. Ahogy Lilu és Baló György sem. Aztán vannak olyanok a médiában, akikről fogalmam sincs, hogy kicsodák. Az egyik sorozat szereplője például, egy bajuszos bácsi minden partin ott van (Vili bácsi, azaz Várkonyi András - a szerk.). Egyszerűen nem tudom, ki ő, de ha hatszázszor nem láttam már a különböző bulvárlapokban, akkor egyszer sem. Hivatalból minden újságot elolvasok naponta, de még így sem tudom mindig, hogy ki kicsoda.
A Szegedi Egyetem Budapesti Média Intézetében lát a tanulók között tehetségeket?
Csak a másodévesekkel találkozom az egyetemen, hiszen a bolognai folyamat átalakította a struktúrát, így most már csak féléves az én tárgyam. És mivel előadásokat tartok, nincs közvetlen kapcsolatom a diákokkal, mint azoknak, akik gyakorlati oktatást, speciál kollégiumokat tartanak. Változó a felhozatal. Nem mondhatom, hogy nem érdeklődőek és nem olvasnak, mert az egyik ilyen, a másik olyan. Furcsa, hogy bármerre megyek az országban, mindig beletrafálok valakibe, aki hozzánk járt. Nem tudok örökérvényű igazságot mondani, sokan vannak.
Nemrég ismét a rádióban is lehetett Önt hallani. Lehet, hogy folytatja?
A Klubrádióban három hétfőn keresztül helyettesítettem Bolgár Györgyöt Beszéljük meg című műsorában. Több mint tíz éve vezetettem utoljára rádióműsort. A Story tévében bruttó egy órát beszélgethetek valakivel (levonva a reklámidőt), ez kuriózumnak számít. Évekig reggeli műsorokat vezettem, ekkor 6-7 perc állt összesen rendelkezésre egy beszélgetésre, ez nagyon kevés. Én már csináltam mindent, mind a rádióban, mind a televízióban, szóval nagy vágyakról már nemigen tudnék beszélni.
Minden könyve sikeres volt?
Tavaly a Méhkirálynő saját kiadás volt, a többit az Alexandra adta ki. Igaz, drágák a könyvek, ennek ellenére mégis egyre többet adnak el. Nagyon jól megy a könyvpiac szerintem. A Méhkirálynő 50 ezer példányban ment el. A Szeretők volt a legsikeresebb, sokkal több példányban kelt el.
Egyszer valahol azt nyilatkozta, a magyar társadalom „prűd”. Akkor ezekkel a könyvekkel hecceli az olvasókat?
Attól még prűd egy ország, hogy ennyi pénzt költ prostituáltakra. Az a kérdés, mit mutat magáról; azt, hogy ez egy keresztény, roppant katolikus és erkölcsös ország, miközben eszméletlen pénzek mennek el kurvákra, pornófilmekre, és erotikus irodalomra. Prűd, mert nem azt az arcát mutatja, amilyen valójában.
Idén még megjelenik az új könyve?
Igen. Csináltam néhány interjút tényleges életfogytiglani elítéltekkel. Olyanokkal beszélgettem, akik már soha nem jönnek ki a börtönből. A szécsényi gyerekgyilkos még soha nem adott interjút. Beszélgettem egy ötszörös gyilkossal is. A könyv még karácsony előtt megjelenik.
"MAGA MIÉRT NEM TUD MINDIG NORMÁLIS LENNI?"
Havas tanár úr életútját nem kell bemutatnunk senkinek: volt rádiós hírszerkesztő, újságíró, a Napkelte műsorvezetője, nevettetett a Heti Hetesben, majd a Mokka reggeli műsort vezette, és nem mellesleg könyveket is írt már szép számmal. Aztán a szemüvegét állandóan rágcsáló médiasztárral hirtelen történt valami: egyre nehezebben viselte a koránkelést, no és a TV2 vezérigazgatójával is meggyűlt a baja, Pákó csokifasza pedig már több volt a soknál. Megváltak egymástól a TV2-vel, igaz, nem volt teljesen egyértelmű, miként és hogyan, ment a találgatás, kirúgták, vagy ő akarta az egészet, teljesen mindegy, régóta érezhető volt, hogy a Mokka és Havas végleg szakítani fognak (egyébként halkan megjegyzem, az Activityben tanúsított magatartásával sokak szívébe belopta magát; a műsorban ő volt az egyeten, aki kikérte magának a színvonalon aluli, betegesen primitív gesztust).
Havas vs. Pákó
De nem kellett sokáig várni, hiszen, ahogy ő mondja, „hívták” a Story tévéhez, és azóta közéleti szereplőkkel beszélget egy órán keresztül. Természetesen a tapasztalt televíziós remekül csinálja, és a szerkesztőkkel együtt a műsor készítői gondoskodnak arról, hogy az adás érdekfeszítő legyen.
A szerdai műsor kicsit promóció-szagú volt, hiszen a Havas műsor után azonnal kezdődik a Nagy Lehetőség című hajléktalan-reality show. A műsor vendége Tornóczky Anita főszerkesztő és Bakács Tibor Settenkedő voltak, aki a műsor ún. "segítője". Igaz, érdekfeszítő volt végighallgatni, Tornóczky és Bakács miként próbál segíteni a hajléktalanokon, ám itt most nem kívánok erről a műsorról szólni, inkább szólnék viszont arról, hogy a "Havas" egy egészen kellemes, krémszínű és trüffeltortaízű műsor, fogyasztható szereplőkkel és beszélgetésekkel. Kérdéses ugyan a műsor időpontja, (hétfőtől péntek estig 20:00 órakor) és érdekes lehet a műsor nézettségét is áttekinteni, de akkor is: a vendégek megnyílnak, és kellemesen csalódunk sokukban. Hiába várjuk a nagy alázást, az bizony nem következik be. A műsorvezető sokszor az igazi Havas-féle "Amikor én..." kezdéssel indítja kérdéseit, dehát erre van szükségünk, szeretjük Havas kifogyhatatlan tárházát, és azt, hogy ő bizony mindenhol megfordult.
Fotó: Bátky-Valentin Szilvia
Kattintson a képre, nézegesse Havas Henriket!
Kattintson a képre, nézegesse Havas Henriket!
Havas úr egészen visszafogott magatartásról tanúskodik, a válaszokba nem vág bele, nem akadékoskodik, csak kérdez, és figyel, figyel és kérdez, és láthatóan érdekli a válasz, még akkor is, ha az Tornóczky Anita szájából hangzik el, akit, hát, Havas úr nem igazán csíp.
Anita azonban küzdött a műsorban szaváért, egészen karakán módon kiállt véleménye mellett, erre pedig a műsorvezető fel is figyelt. A műsor utolsó perceiben elhangzó "Maga miért nem tud mindig normális lenni?" - kérdéssel hirtelen előbukkant a kegyetlen, szemhéja mögül kikandikáló Havas, Anita pedig csak magyarázkodott és magyarázkodott, hogy ami őt nem érdekli, az bizony nem érdekli (értsd: a Mokkában felmerülő témák).
Persze, Bakács is megkapta a kérdést, miért vállal el minden szart, de Settenkedőt sem kell ám félteni, csípőből visszatüzelt egy "Pont te ülsz itt velem szemben" - sokat sejtető - válasszal.
Szóval, azért a mi Havas Henrikünk még mindig a régi, és bár pár kérdésről nem esett szó (mint például nem érdekes-e a Nagy Lehetőség és Salamon András dokumentumfilmje közötti összefüggés, ésatöbbiésatöbbi), a műsorvezető érezhetően nyugodtabb, és ez nagyon, nagyon jól áll neki.
