Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Jean-Marie Gustave Le Clézio az idei irodalmi Nobel-díjas

Jean-Marie Gustave Le Clézio az idei irodalmi Nobel-díjas

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 10. 09.
Elstartolt a Művészetek Völgye
2026-07-24 15:13:09

Ma reggel hivatalosan is kezdetét vette a 35. Művészetek Völgye: július 24. és augusztus 2. között ismét

Szavakkal festeni
2026-07-16 12:47:33

Értékes készségeket fejleszt a Hagyományok Háza ősszel induló képzése A jó mesemondó - Kovács Ágnes

Az emberség ünnepe
2026-07-15 14:46:33

Immár 19. alkalommal rendezik meg 2026. augusztus 4-8.között az Ördögkatlan Fesztivált, melynek

„Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST
2026-06-29 20:24:10

A DOMBOS FEST idei vasárnap esti fellépője volt a Szegedről érkező Csizmadia Anna – Nagy Gábor – Szokolay

további bejegyzések a szerzőtől »

Október 9-én Stockholmban a francia Jean-Marie Gustave Le Cléziónak ítélték a 2008. évi irodalmi Nobel-díjat. A svéd királyi akadémia indoklásában "új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának" nevezte a 68 éves írót, a Terra Amata szerzőjét.

Az 1895-ben alapított, majd első ízben 1901-ben adományozott Nobel-díjak sorában az irodalmit azoknak ítélik oda, akik kiemelkedőt alkottak az irodalom terén. A kitüntetést 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között nem osztották ki. Négy alkalommal egyidejűleg két író munkásságát jutalmazták: 1904-ben Frédéric Mistral provanszál nyelven író francia költő és José Echegaray spanyol drámaíró, 1917-ben Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup dán regényírók, 1966-ban Sömuel Joszéf Agnon héber nyelven publikáló izraeli prózaíró és Nelly Sachs német költőnő, 1974-ben pedig Harry Martinson svéd költő és regényíró valamint Eyvind Johnson ugyancsak svéd regényíró és elbeszélő osztoztak a kitüntetésen. Kétszer az is előfordult, hogy a díjazottak visszautasították az elismerést. Borisz Paszternak szovjet-orosz költő 1958-ban politikai okokból volt kénytelen lemondani róla, 1964-ben pedig Jean-Paul Sartre francia filozófus, regény- és drámaíró pacifizmusával nem tartotta összeegyeztethetőnek a díj átvételét. Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta 104 személy kapta meg, köztük 11 nő. Első és eddig egyetlen magyar íróként 2002-ben Kertész Imre részesült a kitüntetésben. 

Az elmúlt tíz év irodalmi Nobel-díjasai
1998. - José Saramago portugál író, akinek "képzeletből, együttérzésből táplálkozó és iróniával átszőtt példázatai újra meg újra kézzelfoghatóvá tesznek számunkra egy illuzórikus, tovatűnő valóságot".
1999. - Günter Grass német író, aki "fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be". Az indoklás mint a XX. század egyik kiemelkedő irodalmi művét emelte ki az 1959-ben megjelent A bádogdob című regényét.
2000. - Kao Hszing-csien 1988 óta Párizsban élő, francia állampolgárságú kínai író, aki munkássága "egyetemes érvényének, keserű belátásának és nyelvi leleményességének" köszönhetően új utat nyitott a kínai regény- és drámaírásban".
2001 - Vidiadhar Surajprasad Naipaul trinidadi születésű brit író "a lényeglátó elbeszélésmódot megvesztegethetetlen, tüzetes vizsgálódással egyesítő, utánozhatatlan hangvételű műveiért".
2002 - Kertész Imre "írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben".
2003 - John Maxwell Coetzee dél-afrikai író, akinek regényeit "jól felépített szerkezet, gazdag párbeszédek és briliáns elemzések jellemzik". Az indoklás kiemelte az író "könyörtelen kritikai szellemét" és "kegyetlen racionalizmusát".
2004 - Elfriede Jelinek osztrák írónő, akinek regényei és színdarabjai "különleges nyelvi erővel leplezik le a társadalmi klisék abszurditását és ezek leigázó hatalmát". Az indoklás kiemelte műveinek zenei kontrasztjait.
2005. - Harold Pinter angol drámaíró, aki "színdarabjaiban feltárja a hétköznapok fecsegése alatt tátongó mélységeket, és behatol az elnyomás zárt térségeibe. Pinter visszahelyezte a színházat alapjaira: a körülzárt térre és a kiszámíthatatlan párbeszédre, amelyben az emberek ki vannak szolgáltatva egymásnak, s amelyben a látszat porrá omlik".
2006. - Orhan Pamuk török író, aki "miközben szülővárosának melankóliáját kutatta, új szimbólumokban gondolkodva vizsgálta az egymással folyton ütköző és összefonódó kultúrákat".
2007. - Doris Lessing perzsiai születésű brit írónő, aki olyan "női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélő, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt".

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
  • Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas
  • Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás
  • Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr97833986

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása