A magyar átlagolvasó kevéssé ismeri Jean-Marie Gustave Le Clézio műveit - ebben az MTI által megkérdezett egyetemi oktatók is egyetértenek. Az irodalmi Nobel-díj idei kitüntetettjének azonban megvan a maga olvasóközönsége Magyarországon is, aki érdeklődik a francia irodalom iránt, biztosan jól ismeri műveit, írásait - mondta Barna Imre, a francia író magyarul megjelent köteteit gondozó Európa Kiadó igazgatója.
Jean-Marie Gustave Le Clézio, aki annak idején igazi csodagyereknek számított, igen termékeny író. Magyarul öt könyvét olvashatta az Európa Kiadó gondozásában a közönség - tette hozzá Barna Imre. Még 1968-ban adták ki első, Láz című novelláskötetét Rónay György fordításában. Ezt követte 1970-ben a Háború, 1975-ben a Terra Amata. Az 1990-es években jelent meg az Aranyhalacska, 2006-ban pedig a Körforgás című regényét vehették kezükbe magyarul az olvasók.Mint azt Barna Imre kiemelte, a Körforgás erőteljesen önéletrajzi mű, amelyben a XX. század emblematikus eseményei, helyei körvonalazódnak, a nizzai gyerekkor, a párizsi évek, egy önmagát és gyökereit kereső, félig angol, félig francia fiatalember bolyongásainak története elevenedik meg a lapokon.
Élete és gondolkodásmódja alapján Jean-Marie Gustave Le Cléziót akár világpolgárnak is nevezhetnénk, az írásművészetének mégis van francia karaktere - mondta Gyimesi Tímea, a Szegedi Tudományegyetem Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszékének docense.
Le Clézio műveinek sajátossága írásmódjának esszéisztikus voltában mutatkozik meg - ez is magyarázza, hogy a magyar olvasók számára miért nem túl ismert, hiszen Le Clézio nem ír egyszerűen elmesélhető történeteket. Bár az utóbbi időben jelentek meg tőle gyerekmesék, és adott közre családtörténeti indíttatású művet is - jegyezte meg Gyimesi Tímea.
Le Clézio alkotásait a kultúraköziség is jellemzi, hiszen élete több kontinensen folyt, folyik, ez különös érzékenységgel ruházta fel a kisebbségek problémái iránt - tette hozzá a szegedi egyetem docense. Mint mondta, ez regényeiben, esszéiben úgy jelentkezik, hogy történések helyett belső állapotokat, egymásba folyó változásokat mutat be, ettől is "nagyon franciás" az írásmódja.
Azokká akar lenni, akikről ír, ehhez különleges, "dadogó" nyelvezetet fejlesztett ki. Gyakori témája a magány, a szökés valami megfoghatatlan elől - mutatott rá Gyimesi Tímea.
Metafizikus fikcióként is szokták jellemezni írásmódját - jegyezte meg Horváth Krisztina, az ELTE francia tanszékének docense, aki úgy véli: a Nobel-díj után Le Cléziót újraolvassák majd és más fénybe kerül munkássága, amit az utóbbi periódusban a romlatlan paradicsom iránti vágy hat át.
Bár a magyar átlagolvasó kevéssé ismeri Le Clézio munkásságát, a francia szakos diákok közül például sokan választják szakdolgozatuk témájául - említette Horváth Krisztina, hozzátéve ugyanakkor, hogy az irodalmi Nobel-díjjal minden bizonnyal Magyarországon is megnő majd az érdeklődés a francia író munkái iránt.
