A hazai jazz, funk rajongók joggal örülhetnek, hiszen kis hazánkba látogat a három világhírű jazz basszusgitáros, legújabb közös lemezük, a Thunder bemutató turnéja egyik állomásaként.

Így hárman először 2006. októberében játszottak New York City-ben a Bass Player LIVE! rendezvényen, ahol számukra is meglepetésként szolgált, hogy mennyire jól tudnak együtt zenélni. Már ott eldöntötték, hogy érdemes továbbvinni ezt a vonalat, és régi rajongói vágynak megfelelve 2007. végén stúdióba vonultak, majd 2008-ban kiadták közös albumukat a Thunder-t. Az augusztusban kezdődött amerikai, ázsiai végül európai körútjukon ennek a lemeznek az anyagát hallhatjuk tőlük.
A felállás vezetője az a Stanley Clarke, aki, amikor beiratkozott a zeneiskolába, az utolsók között érkezett, így már csak a nagybőgőt választhatta. Néhány évvel később már a philadelphiai zeneakadémián diplomázott, majd bevetve magát a jazz élvonalába, olyan nagyságokkal játszott, mint Horace Silver, Art Blakey, Dexter Gordon, Gato Barbieri, Joe Henderson, Chick Corea, Pharoah Sanders, Gil Evans vagy Stan Getz. Majd a Return to Forever együttesben Chick Corea oldalán - és később Jaco Pastoriusszal - beírta magát a jazzvilág legjobb basszusgitárosai közé.
Marcus Miller, a nála valamivel fiatalabb multiinstrumentalista zenész, zeneszerző és producer – akinek bár a basszusgitár az alaphangszere, ugyanúgy játszik klarinéton, basszusklarinéton, zongorán, szaxofonon vagy gitáron. David Sanborn és Miles David társzenészeként robbant be az élvonalba. Noha szólóiban nem egyedül ő képviseli azt a játékstílust, amelyben a slappelés (a húrok ütés általi megszólaltatása) a leghangsúlyosabb elem, mégis legemblematikusabb személyisége az irányzatnak. Játéka, amely a fúziós jazz és a funky műfajában megkerülhetetlen, éppen a slappelésről ismerhető meg a legkönnyebben.
Hármuk közül a legfiatalabb Victor Lemonte Wooten, aki kétségkívül a föld egyik legnagyobb élő basszusgitárosa. Karrierje két évtizede töretlen: azon kevés zenészek egyike, akit még az „oktató-VHS-átmásolós-kikockázós” generáció emelt a vállára, de a mai, Youtube-on élő nemzedék is saját hősének érez. Bár a világ a Béla Fleck & The Flecktones tagjaként ismerte meg, ma már bármit csinálhat, a szakma és a rajongók ugyanolyan érdeklődéssel és lelkesedéssel figyelik. És ő csinál is. Amellett, hogy Marcus Millerrel és Stanley Clarke-kal „szupergrupozik”, olykor beugrik Chick Corea Elektric Bandjébe. De ami a legfontosabb: saját családi zenekarával, a Victor Wooten Banddel mára a világ talán legkedveltebb és legkeresettebb basszusgitáros produkciójává nőtte ki magát, amellyel jóformán állandóan turnézik és „örömzenél.”
Stanley Clarke: basszusgitár
Marcus Miller: basszusgitár
Victor Wooten: basszusgitár
Federico Gonzalez Pena: billentyűs hangszerek
Derico Watson: dob
Forrás: KultúrPart