Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Dragomán és Bartis románul is bejönnek

Dragomán és Bartis románul is bejönnek

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 11. 02.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

Az emberi kiszolgáltatottságot, az élet torz megnyilvánulásait, a kisebbségbe szorultság természetrajzát le lehet írni úgy, hogy az olvasó politikai rendszereken átívelő, egyetemes művet kapjon kézhez - ez a gondolat fogalmazódott meg azokon a rendezvényeken, amelyeket Bartis Attila és Dragomán György könyveinek román nyelvű kiadása kapcsán rendeztek a napokban Bukarestben.

Bartis Attila
A két erdélyi származású író, aki regényeivel Magyarországon már visszhangos sikert aratott, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet által szervezett író-olvasó találkozón, valamint a Polirom kiadó által - több romániai, magyarországi, lengyelországi, németországi és írországi fiatal író számára - rendezett találkozón vett részt. Ez a kiadó adta ki román nyelven Bartis Attila A Séta és Dragomán György A fehér király című regényét.

A szerzők szerint bár mindkét könyv a Ceausescu-diktatúra korszakát írja le, mégsem a Ceausescu-diktatúráról szól, s még csak nem is kifejezetten Romániáról vagy a romániai magyarságról. "Nem az etnikai konfliktusról vagy az erdélyiségről akartam szólni, hanem magáról a kiszolgáltatottságról és általában az elnyomásról" - mondta az MTI-nek az 1973-as születésű, marosvásárhelyi származású Dragomán György, aki 1988 óta él Budapesten.
Bartis Attila valamivel korábban, 1968-ban látta meg a világot Erdélyben, neki már a diktatúra éveiben - 1984 és 1988 között - el kellett hagynia hazáját, az 1989-es rendszerváltás óta azonban sűrűn jár haza. A Séta című regénye ugyancsak többről szól, mint egy konkrét politikai rendszer karikatúrájáról. Bár kétségtelen - mondta az MTI-nek -, hogy a kommunista diktatúra annak idején katalizátorként felfokozott mindent az abszurditásig, de a groteszk jelenségek nem szűntek meg a diktatúra bukása után sem. "Szó nincsen arról, hogy minden, ami ebben az országban 1989 előtt történt, az kizárólag a kommunizmusnak lett volna a sajátja" - vallja az író.

Bár e regények groteszk ábrázolásmódjához az egykori diktatúra irracionalitása
Dragomán György
szolgáltatta az alapanyagot, mindkét író úgy látja, hogy abszurditásból korunkban sincs hiány. Bartis Attila szerint az a régi abszurditás tragikus volt, a mai torz jelenségek sokkal inkább nevetségesek.
Dragomán György is úgy véli: a mai kor bőven szolgáltat groteszk témákat, megfelelő érzékenységgel fel lehet azokat ismerni. Példaként említi, hogy most éppen egy olyan novellán dolgozik, amelyben egy birkózó elmeséli: miként kellett egy hét alatt lefogynia tíz kilót, hogy eljusson az olimpiára.
Mindkét író bevallja ugyanakkor: gondolkozásukat mégiscsak alapvetően meghatározza, hogy hol és milyen közegben élték meg gyerekkorukat. "Esélyem sincs másról írni, az a volt korszak továbbra is az én belső világom, most már erről szól egész életem, az ébredéstől a lefekvésig" - mondta Bartis Attila. Dragomán György felidézte Magyarországra költözését: "Bár nem érzem rosszul magam, mégsem érzem otthon magam Budapesten, de máshol sem. Otthonomat egykor elveszítettem, és azóta sem találtam meg".

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Szépirodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi
  • Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki
  • Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr547834942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard