Megnégyszerezte látogatottságát idén az ozorai Pipo-vár. A 15. századi reneszánsz várkastély helyreállítására két évtized alatt több mint egymilliárd forintot költött a magyar állam, úgy tűnik azonban, a teljes sikerhez ez is kevés. Még 800 millió kellene ahhoz, hogy a vár környezete is visszanyerje korabeli állapotát. A Norvég Alaptól éppen ilyen összegű támogatást remélnek, a korabeli faluközpont visszavarázsolását is magában foglaló pályázatukkal.

Több mint húszezer látogató taposta ki idén júniustól szeptemberig a várhoz vezető gyalogutat, amihez a falu főteréről indulva két, az aszfaltra festett "vár" felirat és egy-egy nyíl irányítja a vendéget. A reneszánsz év programjaira - lovagi tornákra, történelmi előadásokra, színdarabokra - ezen belül ötezren jöttek el a hazai műemlékek között egyedülálló, azonban csak mostanában ismertté váló várba.

A látogatottságot a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) igazgatóhelyettese, Dobó Ágota és a létesítményfelelős, Schranz Mónika is egyértelmű sikerként könyveli el, habár a vendégek körülbelül felét nyugdíjas csoportok és diákok tették ki. Az MNG elődje, a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) 2007-ben vette át az akkori Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól a műemléket, amelyre azt megelőzően két évtized alatt, szakaszosan több mint egymilliárd forintot költöttek. A kétszintes, a helyreállításnál több építészeti kor jegyeit megőrző kétszintes kastélyt a MÁG töltötte meg tartalommal.

Az épület azért egyedülálló Magyarországon, mert megelőzte korát A Zsigmond szolgálatában állt, firenzei származású Filippo Scolari - Ozorai Pipo - 1416-ban kezdte építeni, s 1423-ban már készen állt a szabályos négyzet alaprajzú, a maga korában is reprezentatív megjelenésű, lakályos vár. A magyar középkor idején épült fel valami, ami épülhetett volna Firenzében is - mondta Dobó Ágota, aki egy kisebb, ám jellemző megoldást is említett: a mellékhelyiség itt már akkor is vízöblítéses volt, amihez a vizet pumpával juttatták fel az emeletre. - Ez igazi "high-tech" megoldásnak számított Magyarországon a 15. század elején - tette hozzá.


A 15-16. század fordulóján végzett átépítések a reneszánsz jelleget erősítették. A vár arculatát is erre a korszakra építette fel a Nemzeti Gondnokság.
- Jelenleg Pipo felesége, Ozorai Borbála hálószobája, egy, Pipo páncélzatát, valamint trófeákat, fegyvereket bemutató kiállítás és a korabeli kápolna idézi az építtető személyét, a kort pedig a Budapesti Műszaki Egyetem reneszánsz szoborgyűjteménye mutatja be, amely annak ellenére egyedülálló, hogy másolatokról van szó - tudatta Dobó Ágota.

Olyan alkotások kópiáját állították ki, mint Donatello Dávidja, vagy Verrocchio delfines puttója vagy Michelangelo Éjszaka című, a firenzei Medici-kápolnában látható műve. A szobrok értéke azért felbecsülhetetlen, mert az eredeti alkotásokról vett 19. századi másolatokról van szó. Egyébként - a Medici-kápolna kivételével - Firenzében is többnyire másolatokkal találkozhat a közönség. A műegyetem és a Szépművészeti Múzeum raktárai még rejtenek reneszánsz, antik és gótikus szobormásolatokat, amelyeket érdemes a közönség elé tárni. Köztük az egyik legismertebb Colleoni lovas szobra, a MNG-nél gondolkoznak azon, hogyan lehetne kiállítani - újságolta az MNG igazgatóhelyettese, aki szerint azonban hiába a felújított vár, szolgáltatások nélkül nem működik jól egy műemlék sem.

Ezen segíthet a Norvég Alaphoz benyújtott, 800 millió forintos pályázat, amelyet várhatóan még ez év végéig elbírálnak. Ebből a pénzből 2011-ig nem csak a vár külső falát, a hozzávezető hidakat építik fel, hanem a falu központját is az eredeti, 15. századi állapotnak megfelelően építik át. A vár körül pedig vendéglátó helyek, szálló, park, parkoló, azaz olyan létesítmények épülnek majd, amelyeket Európában egy turista elvár egy történelmi műemlék környezetétől. A várfalakon belül az alap forrásaiból tervezik a vártörténeti kiállítás és a reneszánsz konyha befejezését is.

A szakember állítja: nem ismernek még egy olyan falut, ahol ennyire megmaradt a 15. század településszerkezet. Ez olyannyira nem volt köztudomású, hogy az 1700 lakosú község polgármesterét, Schranz Istvánnét is meglepte, bár a nemrég készült értékfelmérés előtt is tudták, hogy jelentős középkori ferences kolostor és templom állt egykor Ozorán. A községben az MNG kérésére azt is elrendelték, hogy a településkép védelmében korlátozzák az óriásplakátok elhelyezését. A vár megnyitása után ugyanis reklámcégek árasztották el ajánlataikkal az ozoraiakat.

Schranz Istvánné úgy véli, a településrehabilitációs programon nem csak a vár sikere, hanem falu megmaradása is múlik. Ozorának 1990-ben még 2100 lakója volt, azóta nem csak a lélekszám csökkent, hanem a hátrányos helyzetű lakosok aránya nőtt erőteljesen. Egy turisztikai központ azonban itt tarthat vagy idecsábíthat tanult fiatalokat mondta a falu vezetője.