Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
41 éve volt az első szívátültetés

41 éve volt az első szívátültetés

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 12. 03.
Itt az új teaser Nemes Jeles László Árva című filmjéhez
2025-05-14 10:56:32

Még egy teaser készült az Oscar-, Golden Globe-, Bafta-díjas és cannes-i nagydíjas Saul fiát és a

Gyergyói népzene a Hagyományok Háza Szabadegyetemén
2025-05-13 18:00:00

A Gyergyói népzene - három generációs örökségvédelmi program megálmodói, értékmentő munkájukat, annak

Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki
2025-05-13 09:07:41

Idén is kiosztották könnyű- és komolyzenei kategóriákban az Artisjus-díjakat: összesen tizenegy zeneszerző

Jubileumi koncertet ad a PASO
2025-05-12 18:00:00

20 éve jelent meg első stúdióalbumuk, a Budapest Ska Mood. A kerek évforduló alkalmából május 24-én a

további bejegyzések a szerzőtől »

Nem véletlen van ma, december harmadikán a szívátültetés világnapja. Pontosan 41 évvel ezelőtt történt ugyanis, hogy Christiaan Barnard, dél-afrikai sebész a világon először egy halott ember szívét beültette egy élő emberbe.

Magának a szervátültetésnek a gondolata már több évszázados, a 16. században például már próbálkoztak azzal, hogy csatában megsérült embereknél, ha azok elvesztették az orrukat, akkor a felkarból vett bőrrel pótolják azt. Nagy előrelépést jelentett a szervátültetés terén a fájdalomcsillapítás fejlődése és a fertőtlenítés elterjedése, amiben ugyebár Semmelweis Ignácnak is nagy szerepe van. Aztán az orvosok rájöttek, hogy a szervátültetések azért nem sikerülnek, mert a szervezet kilöki magából az új szervet. A hatvanas évekre már azt a technikát alkalmazták ennek kiküszöbölésére, hogy legyengítették az immunrendszert, hogy az ne tudja kilökni az idegen anyagot.

Dr. Christiaan Barnard

1964-ben egy James Hardy nevű orvos által vezetett csapat Missisipiben egy csimpánz szívét ültette át egy emberbe, a csimpánzszív 70 további percig dobogott még, aztán leállt.

Az első emberből emberbe történő szívátültetést Christiaan Barnard 1967 december 3-án végezte, aki felhasználta Norman Shumway doktor korábbi kutyákon végzett transzplantációs kísérleteinek tapasztalatait.


A világ első szívátültetettjének foglalkozásáról eltérőek az adatok, vannak olyan források, ahol fogorvosként, máshol fűszeresként írnak róla. De az biztos, hogy Louis Washkanskynak hívták, Dél-Afrikában élt és egy 25 éves, balesetben elhunyt lány szívét kapta meg, amivel 18 napig élt. Dr. Barnard következő páciense, Philip Blaiberg élete ugyan már 17 hónappal hosszabbodott meg a műtét által, de az orvosi siker mellett ez a műtét még politikai botrányt is kavart, mert Blaiberg egy fehér ember volt, és egy fekete férfi szívét kapta meg, ami nagyon feldühítette a dél-afrikai apartheidet.

Dr. Barnard folytatta munkásságát, a hetvenes években már a legtöbb betege legalább 5 évig élt a szív transzplantációt követően. A szívátültetéseknél azóta is az ő módszerét alkalmazzák, ma már a betegek 85 százaléka él legalább egy évig az új szívével, de 70-75 százalékuk öt évig is él. A rekordot ezen a téren egy Dirk van Zyl tartja, aki 23 évig élt új szívével. 1994-ben halt meg és műtétjét épp Dr. Barnard végezte 1971-ben. Christopher Barnard 1983-ban ment nyugdíjba és 2001-ben halt meg Cipruson, olvasgatás közben.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Egészség Test Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Itt az új teaser Nemes Jeles László Árva című filmjéhez Itt az új teaser Nemes Jeles László Árva című filmjéhez
  • JODOKCELLO, a svájci crossover csellista Budapesten JODOKCELLO, a svájci crossover csellista Budapesten
  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház
  • Ezek a legjobb magyar ízek 2025-ben Ezek a legjobb magyar ízek 2025-ben
  • A szecesszió forradalma – Plakátművészet az aranykorban A szecesszió forradalma – Plakátművészet az aranykorban

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr697837236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard