Négyszáztíz éve, 1598. december 7-én született Gian Lorenzo Bernini, az olasz barokk legnagyobb mestere, aki szoborba öntötte Szent Teréz extázisát.

A nápolyi születésű fiú a művészet alapjait szobrász édesapjától sajátította el. Rómába költözése után a nagyhatalmú Borghese család vette pártfogásába, első szobrát tízévesen faragta ki. A mélyen vallásos és fanatikusan szorgalmas Bernini hamar levetkőzte a manierista manírokat és kialakította saját, szenvedélyes és energikus stílusát.


Első nagylélegzetű munkája a római Santa Bibiena templom újjáépítése és a Szent Péter bazilikában lévő Szent Péter sír fölé kerülő szimbolikus építmény megtervezése volt. A székesegyház kupolája alatt felállított, 29 méter magas csavart oszlopokra támaszkodó bronz oltársátor 1633-ra készült el. 1629-től ő lett a templom vezető építésze és átvette a Palazzo Barberini építését is, a sokasodó munkát saját műhelyének tagjai segítségével végezte el. Számos kortársát örökítette meg, VIII. Orbán pápa képmásain kívül nevéhez fűződik a pápának a Szent Péter bazilikában található síremléke is. Jelentős és Róma képét meghatározó művei a tereket díszítő kutak: a Piazza Navona Négy folyam kútja a Duna, Nílus, Gangesz és la Plata alakjaival; a Fontana del Moro az általa faragott tengeristennel, Triton-kútja a Piazza Barberinin áll.

Egyik leghíresebb alkotása a Santa Maria della Vittoria templomban látható Szent Teréz extázisa. Az ő nevéhez fűződik a Szent Péter bazilika előtti tér négy oszlopsoros kolonnádja, amelynek közepén obeliszk magasodik; a 284, egyenként 16 méter magas oszlop tetején 140 szent szobra áll, az oszlopsorok ívei szinte ölelő mozdulattal hívják az érkezőt.


Bernini 1665-ben XIV. Lajos meghívására Párizsba utazott, de megsértette vendéglátóit, így nem fogadták el terveit a Louvre átépítésére. Útjának eredménye "csak" a király mellszobra lett, amely később mintegy száz évig szolgált mintául az uralkodói portrék elkészítéséhez. 1667-71 között segédeivel újrafaragta az Angyal-híd néhány szobrát, 1670-ben készült el a barokk gyöngyszemének tartott Sant' Andrea al Quirinale ellipszis alaprajzú jezsuita temploma. Ő tervezte a ma az olasz államfő székhelyéül szolgáló Quirinale-palota egyik szárnyát, a Trevi-kutat (de ennek mai formája már Nicolo Salvi műve), valamint ő kezdte el a Montecitorio palotát is, a mai olasz parlament épületét.
Bernini 81 évet élt és kilenc pápát szolgált, 1680. november 21-én hunyt el.