Megtalálták William Fox, eredeti nevén Fuchs Vilmos amerikai filmstúdió-alapító magyar szülőházát: a Tolcsva községben álló épület rossz állapotú, de helyreállítható - mondta el az MTI-nek Bokor Pál író és filmrendező, aki részt vett a kutatómunkában.
Az amerikai filmgyártás megszervezése elsősorban két Magyarországról érkezett bevándorló, a Ricsén született Adolph Zukor (Zucker Adolf) és a tokaj-hegyaljai térségben fekvő Tolcsváról származó William Fox (Fuchs Vilmos) érdeme volt. Többek között Fox nevéhez fűződik a hangosfilmgyártás beindítása az amerikai filmiparban, neki köszönhető, hogy a filmhíradók 1925-ben megszólaltak.
"Miközben William Fox Hollywoodban közismert filmes személyiség, ma is nevét viseli az általa alapított 20th Century Fox filmstúdió és az egyik országos amerikai televíziós hálózat, a Fox network, egykori szülőhelyén nem egészen így áll a helyzet" - magyarázta Bokor Pál.
William Fox szülőházának beazonosításához a legfontosabb forrásként Pauleczki Ferenc Tolcsva története című könyve szolgált. Bokor Pál néhány helyi értelmiségivel és Vojnár László tolcsvai polgármesterrel együtt maga is részt vett az épület felkutatásában. Kifejtette: Tolcsván az egykor Németországból betelepült zsidó családok közül több is viselte a Friedman vagy a Fuchs nevet, ám a II. világháború idején valamennyi zsidó családot deportálták a községből.
"A helytörténész bemutat néhány adókivetési listát, amelyben három Friedman család is szerepel. Fox édesanyját Friedman Annának hívták, a Petőfi utca 10. szám alatti udvar pedig mindig is Friedman udvar néven volt ismert" - idézte fel hozzátéve, hogy a Fuchs név csak a későbbi listákon tűnt fel.
"Idősebb Fuchs Vilmos, mint az Upton Sinclair William Foxról írott életrajzából kiderül, vegyeskereskedést tartott fenn, amely kizárásos alapon szintén csak a Petőfi utca 10-ben működhetett" - ismertette a második fontos bizonyítékot Bokor Pál, megemlítve, hogy két további Fuchs-ház is volt ugyan a községben, de az egyik egy tehetős emberek által épített kúria, a másikban pedig nem fért volna el a szatócsbolt.
"Fox édesapja nem számított vagyonosnak. Éppen a rossz üzletmenet miatt választotta a kivándorlást 1879-ben, fia születésének évében" - emlékeztetett Bokor Pál.
A Petőfi utca 10. szám alatti kétszárnyas épület egyik fele ma önkormányzati tulajdonban áll, míg a másikban, ahol valaha a vegyeskereskedés működhetett, idős emberek laknak. Bokor Pál elmesélte: amikor ott jártak, az egyik lakó megerősítette, hogy abban a szárnyban gyermekkorában még utcára nyíló üzlethelység működött.
Fuchs Vilmos csupán kilenc hónapot töltött szülőházában. Édesanyjával apja után hajózott az Újvilágba, ahol 25 évesen megnyitotta első, rövid némafilmeket vetítő moziárkádját New Yorkban. Soha nem tért vissza szülőföldjére, de az 1920-as években elküldött egy híradófilmest Tolcsvára és a felvételt rokonainak is megmutatta.
Az 1952-ben elhunyt William Fox tolcsvai szülőházának helyreállítása olyan emlékhely létrehozását tenné lehetővé, amely jelentős idegenforgalmi vonzerővel bírna. Bokor Pál szerint a Magyarországra látogató amerikai turisták a híres borvidék boraiért és neves szülöttéért bizonyára felkeresnék Tolcsvát. A közelmúltban épült tolcsvai bormúzeum emeletén Laurencsik Orsolya igazgató Fox-emlékszobák berendezését is tervezi.
Fox ötlete volt, hogy egyetlen óriási technológiai láncba fűzze a filmipart a forgatástól a vetítésig. Számos magyar színészt, filmírót és ötletembert alkalmazott. Kiváló üzletember volt.
Ő találta ki a „sztár” fogalmát, amely világszerte nagy hatással volt az emberek gondolkodására, viselkedésére. Nem a filmeket és írójukat, hanem a bennük szereplő sztárokat reklámozta. Futószalagon gyártotta és nagy pénzzel fizette az újabb és újabb filmcsillagokat. Fox vezette be először az új találmányt, a hangosfilmet, amelyet versenytársai sokáig nem mertek átvenni (még Chaplin sem). Fox azonban több száz mozijában egyik napról a másikra végett vetett a némafilmek vetítésének, és az újítás hatalmas sikert aratott. Európában is kisebb filmstúdiókat alapított, Berlinben és Párizsban.
1929-ben Fox és a cégei súlyos válságba kerültek. Ebben az évben a kormány trösztellenes eljárást indított ellene, ő maga súlyos autóbalesetet szenvedett, valamint cégeinek részvénye a fekete csütörtök során 90%-ot zuhant. 1930-ban részvényeit bankok felvárolták így elvesztette a cégeiben a többséget. 1935-ben a Fox Film Corporation egyesült a Twentieth Century Pictures-zel és megalakult a 20th Century-Fox, mely 1985-ben beolvadt a News Corporation-ba. 1936-ban cégének csődeljárása során a bírókat megpróbálta megvesztegetni, amiért 6 hónapra börtönbe került. A büntetés letöltése után visszavonult a filmiparból, és szegényen élt. 1952-ben halt meg 73 évesen. A hollywoodi producerek közül senki nem ment el a temetésére.
Ő találta ki a „sztár” fogalmát, amely világszerte nagy hatással volt az emberek gondolkodására, viselkedésére. Nem a filmeket és írójukat, hanem a bennük szereplő sztárokat reklámozta. Futószalagon gyártotta és nagy pénzzel fizette az újabb és újabb filmcsillagokat. Fox vezette be először az új találmányt, a hangosfilmet, amelyet versenytársai sokáig nem mertek átvenni (még Chaplin sem). Fox azonban több száz mozijában egyik napról a másikra végett vetett a némafilmek vetítésének, és az újítás hatalmas sikert aratott. Európában is kisebb filmstúdiókat alapított, Berlinben és Párizsban.
1929-ben Fox és a cégei súlyos válságba kerültek. Ebben az évben a kormány trösztellenes eljárást indított ellene, ő maga súlyos autóbalesetet szenvedett, valamint cégeinek részvénye a fekete csütörtök során 90%-ot zuhant. 1930-ban részvényeit bankok felvárolták így elvesztette a cégeiben a többséget. 1935-ben a Fox Film Corporation egyesült a Twentieth Century Pictures-zel és megalakult a 20th Century-Fox, mely 1985-ben beolvadt a News Corporation-ba. 1936-ban cégének csődeljárása során a bírókat megpróbálta megvesztegetni, amiért 6 hónapra börtönbe került. A büntetés letöltése után visszavonult a filmiparból, és szegényen élt. 1952-ben halt meg 73 évesen. A hollywoodi producerek közül senki nem ment el a temetésére.
