Meghalt Bettie Page, az ötvenes évek szexikonja, akit "Sötét Marilynnek" is neveztek. Amerika egyik leghíresebb fotómodellje, 85 éves korában hunyt el Los Angelesben.

Egy hónapja tüdőgyulladás miatt került egy Los Angeles-i kórházba, a múlt héten szívinfarktuson esett át, s csütörtökön bekövetkezett haláláig már nem nyerte vissza az öntudatát - jelentette be Mark Roesler, az ügynöke.

A New York-i titkárnő az ötvenes évek közepén egycsapásra kultikonná vált provokatív fényképeivel, amelyek többek között a Playboy magazinban jelentek meg. Amerika összes férfija vele tapétázta ki a garázsát vagy az ágya melletti falat.
"Szabad szellemével és szégyent nem ismerő érzékiségével egy egész generáció képzeletét ejtette rabul" - méltatta Roesler. Bár a felkapott szexszimbólum, a "megtestesült szépség" (ahogy Roesler fogalmazott) pár év után eltűnt a magazinok hasábjairól, ma is úgy tekintenek rá, mint aki segített előkészíteni a hatvanas évek szexuális forradalmát. A feministák szintén ünnepelték szabad szelleméért. "Figyelemre méltó hölgy volt, a popkultúra ikonikus alakja, aki hatással volt a szexualitásra, a divatra, olyasvalaki, aki maradandó nyomot hagyott a társadalomban" - mondta Hugh Hefner, a Playboy alapítója.

Page a Tennessee-beli Nashville-ben született 1923-ban rendkívül szegény családban. Több testvére volt, s míg otthon éltek, apjuk molesztálta a lányokat.
Karrierje Jerry Tibbs amatőr fotós jó szemének köszönhető, aki az első képeket készítette róla. Page egyik leghíresebb fotója, a Miss January a Playboyban jelent meg 1955-ben.

"Sohasem gondoltam, hogy szégyellnivaló. Normális dolognak éreztem. Egyszerűen jobb volt, mint napi nyolc órában monoton verni az írógép billentyűit" - emlékezett vissza 1998-ban a férfimagazinnak adott interjújában.
Az ötvenes évek végén eltűnt a nyilvánosság elől. A vallásban talált menedéket. Háromszor ment férjhez, de nem sikerültek házasságai. Gyermeke nem született. Többször szorult pszichiátriai kezelésre.

A nyolcvanas évek óta ismét tekintélyes rajongótábora alakult ki. Dalok születtek róla, több életrajza is megjelent, internetes honlapok, képregények elevenítették fel egykori fényét, 2005-ben Az első szexikon címmel film is készült az életéből. Idős korában már nem akarta, hogy fotózzák, az volt a véleménye, hogy úgy kell megmaradnia az emberek emlékezetében, ahogy híres képein látták.