A Nők című film nem a nőkről szól. Sokkal inkább azokról, akiket nagyon jól megfontolt üzleti érdekek mentén gyártanak manapság a nőkből. A film konzummacákról szól. A köröm színéből levezetett nőiességről, a Prada cipő és a Cartier illat plázákat betöltő szépségéről, a krokodilbőr táska lélekemelő fétiséről.

A filmnek persze nyugodtan lehetne az a címe mondjuk, hogy "Kommersz bukszák", jobban kiderülne belőle, hogy mit árulnak a készítők, csakhogy egy efféle cím azt is elárulná, hogy ez csupán a nők egy (mellesleg igen szűk) szubkultúrája, még akkor is, ha különböző befektetők itthon és külföldön dollármilliókat szánnak arra, hogy hogy tömegkultúrát gyártsanak belőle.

A fogyasztók ma már szemlátomást hasonló körülmények között készülnek, mint a termékek. A cipőket körülbelül ugyanakkora üzemekben gyártják, akár egy moziterem. A legszebb pedig az, amikor a műszak után fáradtan beülsz egy moziba, hogy olyasvalakit gyártsanak belőled, aki meg is veszi azt, amit egész nap gyártottál.

A filmből sok hasznos információhoz juthat az a plázamacska, aki még mindig sokallja testének szervesanyagtartalmát. Megtudhatják például, hogy a hatvanas éveikben járó nők önértékelésének egy unoka után mennyire jót tesz egy ráncfelvarrás. Kiderül, hogy a modern nők kedvenc autója a Lexus - lehet terepjáró vagy akár limuzin - azzal mászkálnak át egymáshoz a kertvárosok közt, a városba azonban taxival járnak vásárolni, hiszen ott nehéz a parkolás. 

Nyilvánosságra jut, hogy az elegánsabb és visszafogottabb színeket azok a nők választják, akiknek már bajaik vannak otthon a szexszel, úgyhogy a férjük hamarosan dobbantani fog egy dzsungelpiros színekben játszó nővel, aki sikeres és dinamikus. Persze emellett egy büdös lotyó, mit akar már a Meg Ryannek a férjétől az a szemét szajha, jól tönkreteszi a mások életét, az nem érdekli, csak a szex a másikéval, mi?! 
Na nem baj, majd jól megkapja az a szemét kis céda, majd megnézheti magát, Anette Benning meg a barátnők majd jól megmondják neki, akkor majd csak néz, mint a hülye, aztán meg a pasi is majd rájön, hogy a Meg Ryan az sokkal jobb csaj, mint a kis tetüláda! Akkor aztán majd egyedül fog megrohadni a ringyó, de megérdemli!

Hiba lenne persze elveszni akár a cselekményben, akár a filmben kiemelten népszerűsített márkák, trendek és brandek sorolásában, a moziban zajló idő ugyanis nem egyéb, mint egy végletesen kommersz életmód nyílt propagandája. És ez még mind nem lenne probléma, ha a film nem hazudna különböző attitüdöket nyíltan és folyamatosan. Ha nem kéne látnom egy tízévesforma kislányt, aki a nőiséggel való konfliktusát úgy dolgozza föl, hogy rituálisan tamponokat éget. Emellett megjegyezném, hogy egy kifejezetten alultáplált kiscsajról van szó, harminc kiló vasággyal az egész, de általános iskolás korára már anorexiás. Amikor pedig vége a tanításnak, alig várja már, hogy végre levehesse a hétköznapi gönceit, és átöltözhessen olyan jó ribancosra, ahogyan jól érzi magát. Nem kell nagy bátorság a kijelentéshez: Nem ilyenek a gyerekek. Még a nagy New York Cityben sem.

Ez a film annyira leegyszerűsítő és viszolyogtató képet formál a nőkről valamint a nőiségről, ami számomra pusztán csak gázos, de ha nő lennék, úgy képzelem, hogy kifejezetten sértő lenne. A főhősnő például egy pasiért sír-rí, tulajdonképpen ez a film cselekménye, a tétje pedig az, hogy dúsgazdag apja és mégdúsgazdagabb férje nélkül meg tud-e egyáltalán állni a maga lábán. Bár a filmben egyetlen férfi sem szerepel(!) a boldogság kulcsa mégis mindvégig a pasik figyelme, érdeklődése, tetszése. A függetlenség például - mint kiderül - bejön a férfiaknak. Szóval a cselekmény szerint nem amiatt jó autonóm nőnek lenni, mert így nem számít, hogy mit szólnak hozzád a pasik. Épp ellenkezőleg. Azért jó önfenntartóvá válni, mert ez a férfiaknak imponál. Persze ezt is a tízéves forma kiscsaj szilikonmentes szájából kell megtudnunk.

A Nő című film megtekintését három különböző női csoportnak nem javaslom. Ha öntudatos, autonóm nő vagy, aki életében néhányszor eljátszadozott már a feminizmus gondolatával is, akkor semmiképpen se nézd meg a filmet, mert garantáltan agyvérzést kapsz. Ha egyáltalán nem vagy ilyen, csak szeretnéd ebben a hónapban is befizetni a lakás havi törlesztőrészletét, akkor azt tanácsolom, óvakodj a Gucci táskák és Chanel illatok kisértésétől, és messziről kerüld el a pláza-mozikat. Ha azonban egyik fenti csoporthoz sem tartozol, akkor azt ajánlom, hogy azért ne nézd meg a filmet, mert rossz.