Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Ha egy kurva beteszi a lábát

Ha egy kurva beteszi a lábát

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 12. 17.
„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

Baby Queen - Solére himnusza az újrakezdéshez
2025-07-07 16:00:00

Solére friss szerzemény egyszerre kacér és mélyen személyes, és olyan erőt sugároz, ami a legnehezebb

Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
2025-07-07 10:54:24

Rekordszámú alkotással zajlott le a 2025-ös Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat. A legszebb kézimunkák

Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

további bejegyzések a szerzőtől »

A kérdés csak az Harold Pinter darabjában, hogy hova. A Hazatérés „hazája” ugyanis egy kevéssé otthonos otthon a város szélén, egy apával, aki mellett kizárható, hogy normális gyerekek nőjenek fel – főleg anya nélkül. Ennek fényében kérdéses, hogy a hazatérő „tékozló” bölcsészdoktor fiú felesége hogyan alkalmazkodik majd a körülményekhez.

Pinter 1965-ben írott darabja aktuálisabb, mint valaha, hisz csak találgathatunk, hány „család” ad „meleg otthont” a családon belüli fizikai és pszichikai erőszaknak. A darab formailag is kihívást jelent a mai napig, hiszen abszurd módon, éles vágásokkal váltogatja a párbeszédek tartalmát, amely „tükrös”-trükköket Csiszár Imre rendezése is ügyesen visz színre: Max, az apa frissen hazatért fia feleségét öt percig „büdös kurváz”-za, mielőtt még bemutatták volna neki, és ugyanennyit ugyanilyen intenzitással „angyalkám”-ozza, miközben az épp két fiával felváltva hempereg a nappali kanapéján. 

Az előadás mégis kevés a fogódzót kínál a darab egészét tekintve: állóképeket kapunk egy csonka, mentálisan beteg családról, ahol az idős apa két fiával és testvérével él együtt, és ahová a harmadik, a sikeresen kitört, hat éve megnősült filozófus visszatér, hogy bemutassa nejét, illetőleg távoli, rendezett életét. A látogatás igazolja a férfi kezdeti izgatottságát: Kerekes József hihetően alakítja a valószínűsíthetően mindenféle freudiánus komplexussal küzdő nagy Gyereket, akinek csak arra marad ereje, hogy némán tiltakozzon felesége prostituált karrierje ellen, és nélküle hagyja el a fetrengő, őrjöngő, „üzleti” terveket szövő férfiak városszéli tanyáját. 

A néző akár nevetve ütközhet meg a Varga Zoltán alakította, a filozófiai kérdéseket autista kíméletenséggel feszegető, kényszerképzetes Lenny agresszív férfiálmoknak beillő történetein, vagy a sarokban onanizáló komplexusos testvére, a Dolmány Attila által testtartásában is jól eltalált bokszóló Joey faragatlan ösztönösségén, összerezzenhet Tordy Géza hihetetlen hangerejű, botját folyton rázó, kivörösödő fejű apafiguráján, de ez vajmi kevéssé feledteti azt a tényt, hogy az állóképeket nem fűzi semmi családi albummá, történetté. 

Az aberrációk, az elfojtások előtörténetére nem derül fény, a karakterek a reális játékmód miatt képtelenek elmozdulni valamiféle irányba, amelyet feszültségnek, ívnek nevezünk. Ezen még Nagy Enikő a morális gátak felszakadására egyformán higgadt, ex-aktmodellesen elhúzott, lebegtetett válaszai, a romlás végtelenjébe egyaránt királynőin meredő tekintete, vagy Újréti László pozitív, igazából Max ellentettjét képviselő „anyai” apafigurájának mosogatókesztyűs lágysága, a magában tartott múltbeli titok felfedése, és az ennek következtében bekövetkező szívinfarktus sem tud változtatni. 

Mintha mindegyik színész kissé eszköztelenül, elveszetten ácsorogna a megjeleníteni kívánt fertőben: Hamvai fordítását alvajáróként iránytalanul botorkálva engedik el egymás füle mellett Szakács Györgyi kopott polgári díszletében, mindenféle dramaturgiai váltás nélkül – holott a klasszikus séma –vendég érkezik a házhoz – adna erre alkalmat. 

Az általános kopást, a mélyben megbúvó morális repedéseket kárpittal és fénylő tükörrel eltakaró felszín tovább erősíti az egész koncepció hely- és tétnélküliségét: a vastag, illatos szivarok és a Westend, az „amerikai”, nyers főalak, Max nagyon is európai nyugdíjasként morgolódik, nagyon is kelet-európais görbe bottal a kezében – így nem igazán tudni hol vagyunk és miért éppen ott.
A Hazatérés ajánlója szerint a legnagyobb kérdés, hogy „ki nyeri ezt a kegyetlen játszmát?”. 

A kérdésfeltevést kiegészíteném a látottak alapján azzal, hogy lehet-e itt egyáltalán nyertes? Beleértve az olykor sikamlós részekre, eltalált gesztusokra amúgy jól reagáló közönséget is…

Harold Pinter: Hazatérés
Játékszín Eicsson Stúdió, 2008.12.13., 19:00; 2 óra egy szünettel
R: Csiszár Imre
SZ: Tordy Géza, Újréti László, Varga Zoltán, Kerekes József, Nagy Enikő, Dolmány Attila
További időpontok: 2008. december 17., 2009. január 5., 7., 27., 28.; 19:00

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Két jubileum – egy rendhagyó évad! Két jubileum – egy rendhagyó évad!
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban
  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr157838238

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard