Ebtárlat nyílt a washingtoni Newseumban az amerikai elnökök kedvenc kutyáiról. Több mint 50 eb élt az idők folyamán a Fehér Házban. A hagyományt George Washington teremtette meg Tipsyvel, Drunkarddal, Tiplerrel, több falkányi kutyával.

Abraham Lincoln volt az első, akiről kutyás hivatalos kép készült: vele együtt örökítették meg Fidót. Voltak kutyák, amelyek úgy szólván a hatalom részesei voltak, mint Laddie Boy, amelynek saját, faragott széke volt Warren Harding elnök szobájában, vagy Franklin D. Roosevelt Falája, amely még a megbeszéléseken is részt vett. Nancy és Ronald Reagant öntörvényű kutyával áldotta meg a sors. Lucky arra kényszerítette az elnöki párt, hogy magas rangú vendégeik szeme láttára rohangáljanak utána.

Egy idő után kicserélték az engedelmes Rexre, amely kapott egy csinos kis fehér házat, nevével a homlokzaton és gazdái fényképével az éjjeliszekrényén. "Ha barátot akarsz szerezni Washingtonban, vegyél egy kutyát" - a mondást Harry S. Trumannek tulajdonítják, a kiállítás szerint tévesen, mivel ez az elnök nem szimpatizált az ebekkel, a tanácsot azonban Bill Clinton is megfogadta. 1997-ben még a Lewinsky-botrány előtt a Buddy nevű Labradorral jelent meg a Fehér Házban. "Az elnök vágya, hogy legyen egy hűséges barátja Washingtonban" - plagizálta az ismeretlen szerzőt Clinton szóvivője.

Hagyomány, de kényszer is lehetett a kutyatartás. John F. Kennedy allergiás volt a kutyaszőrre, mégis elfogadta Pusinkát, Nyikita Hruscsov szovjet vezető ajándékát "hidegháborús időkben óvatosan kell bánni az ellenséggel" alapon. A kutyákon kívül voltak más kedvencek is a Fehér Házban. Papagáj, kecske, kakas, mosómedve. Az 1909-ben beiktatott Howard Taft idejében Molly, egy First tehén harapdálta a Fehér Ház gyepét, Rutherford Hayesnek (1877) His Whiskers nevű kecskéje vált híressé - írta az El País című spanyol napilap.