125 éves a szegedi Móra Ferenc Múzeum. Ebből az alkalmából készült el egy impozáns múzeumtörténeti kötet.A múzeumtörténeti könyv segítségével végigkövethető a múzeum története az első pillanatoktól, az első igazgatótól, Reizner Jánostól kezdve máig, a látogatóbaráttá fejlesztett Kultúrpalotáig.
A könyvből olyan érdekességeket tudhatunk meg, mint, hogy utóbbi névadója, Varga Mátyás díszlettervező, festő- és iparművész, grafikus jelmondata a "Nulla dies sine lineae - Egy nap se múljék el vonal nélkül." - volt. Varga Mátyás így is élt. Naplóiban éveken át minden nap lejegyezte, hogy éppen min dolgozik, kivel találkozott, és milyen benyomások segítették munkájában.
Azt is megtudhatják az olvasók, hogy hivatalos leltárkönyve 1918. december 6-a óta létezik a múzeumnak - a vékony kis kötetbe maga Móra Ferenc, akkori igazgató kezdte el írni az összegzést a bővülő múzeumi gyűjteményről - ez a kis könyvecske ma is féltett kincse az intézménynek. A kötetből az is kiderül, hogy a híres egykori szállodatulajdonos, Kass János fegyvergyűjteménye mellett, agancs- és tülökkollekcióját, s egy delfinkoponyát is a múzeumnak adományozott.
A felsorolásból természetesen a szegedi papucsot, mint igazi "szegedikum" sem hagyható ki, abból összesen 22 párat Rátkai Sándor, a népművészet mestere adott 2001-ben az intézménynek, bemutatva azokat a formai variációkat, amelyeket az 1930-as évektől készített.
A kötet összeállítóinak aprólékos munkáját mutatja, a könyv rendkívül gazdag képanyaga. Megtalálható benne Szent-Györgyi Albert dedikált fényképét, de szerepel a könyvben egy fotó az első világháborús olasz fronton életüket áldozó szegedi katonákra emlékező szederfáról - azt az ott harcoló szegedi 46-osok küldték haza a doberdói fennsíkról.
