Átfagyva az utcákat járva szívmelengető érzés járhatja át az embert, amikor megcsapja a frissen sült gesztenye illata. Már a szelídgesztenye szó hallattán békesség járja át az embert, de mi történik, ha megsütve, papírzacskóban a kezünkbe vesszük?
A jobb sorsa érdemes gesztenye amolyan töltelék anyag. Nagyon jól illik a pulykához és a tortához. Egy másik – hagyományos – felhasználása a gesztenyének az óvodás vagy kisiskolás kori kirándulások begyűjtő-mozgalma, amikor a gesztenyékből gyufaszál hozzáadásával „geszti-figurákat” készítünk.Azonban télen a gesztenye is „reneszánszát” éli. Az első hidegebb napokon megjelennek az utcán a kis konténer-kocsik, melyek tetején vidáman pirulnak a gesztenyék. A sült gesztenye drága kincs – jól mutatja, hogy darabra árulják. Kézben tartva felmelegíti a kezet, finom, forró illata a lelket, míg héjától megszabadítva a gyomrunkat is megörvendezteti. A sült gesztenye lélekvidító hatását jól példázza, hogy nincs járókelő, akik mogorva, zsémbes, rosszkedvű gesztenye-árusra emlékezne.
A magyar nyelvben két gesztenyét különböztetünk meg: a vadat és a szelídet. A különbség jelentős, mert az egészségünk láthatja kárát, amennyiben nem jól választunk. A vadgesztenyefának a szelídgesztenyéhez semmi köze, csupán termésének hasonló színe és alakja miatt jelölték szintén a gesztenye szóval. A szelídgesztenye termés, és a szúrós burok, amiben fejlődik, a fellevélből alakult, ezzel szemben a vadgesztenye egy mag, és a szúrós burok a termés fala.
A sült gesztenye frissen a legjobb, ezért az árusok sosem sütik nagy mennyiségben. Nem lehet egy perc alatt lebonyolítani az üzletet. A vevőnek ott kell állni néhány percet: beszélget az árussal a jelen politikai helyzetről, a közel-keleti válságról, az elzárt gázvezetékekről. Az árus nemcsak a világ dolgait látja át pontosan, hanem az utcáét is. A tetejükön bevágott gesztenyékből finoman és forrón omlik elő a gyümölcs világosbarna húsa.
Persze otthon is készíthetünk magunknak tél-, és depresszió-űző gesztenyét. A nyers gesztenye beszerzése során a nagy szemű, fényes héjú, sötétbarna fajtákat keressük. Semmiképpen ne vásároljunk fakó színű, zörgő héjú tavalyi gesztenyét, mivel ez már annyira összeszáradt, hogy lehetetlen puhára főzni és meghámozni.
A gesztenyéket jó alaposan megmossuk, domború felüket éles késsel kereszt alakban bevágjuk, majd néhány órára hideg vízben áztatjuk. Mikor a gesztenyéket kivesszük a vízből vágott felükkel felfelé tepsibe tesszük. Addig sütjük őket, míg a vágások szétnyílnak és a gesztenyék belsejének a teteje is szépen megpirul. (Elkészíthetjük mikróban is, de akkor inkább főzzük. Ebben az esetben a beáztatott gesztenyéket ne vegyük ki a vízből, hanem a vizes tálban tegyük a mikróba.) Fontos tudni, hogy a sült gesztenye csak frissen fogyasztható, mert nagyon gyorsan kiszárad. Elveszítve a nedvességét, pedig kőkemény lesz, mely már nem alkalmas arra, hogy mosolyt varázsoljon az arcokra.