Csupán vállalkozó kedv, bátorság, no meg egy jó darab kell ahhoz, hogy az örök fiatalság szentélyében jambusokba szedve igazi görög dráma szólaljon meg. Tasnádi István Fédra Fitness című darabjában fizikai és lelki küzdelmek folynak az óbudai Euro Center fitness termében. A címszerepben Csákányi Eszter küzd szerelemmel és fiatalsággal. Reménytelenül.

Igaz a hír, mi szerint izomból indítja az évet a KoMa (a kortárs magyar darabok bemutatására szövetkezett fiatal színészek csapata) és az ALKA.T (a volt Krétakör nemzetközi hírnevű művészeiből álló alkalmi társulat) csapata. Tasnádi István író ezúttal egyben rendező is, az antik mítoszt újra-, és átdolgozva különös helyszínen valósítja meg. A mostohafiába beleszerető királyné drámája ezúttal az örök fiatalságért izzadó lányok, asszonyok szentélyében a fitness teremben kerül színre.

A különös helyszín miatt különös időpontban és igen szűk időkeretben zajlanak a próbák. A fitness termet zárás után a színészek veszik birtokba. Két-három órájuk van, az Euro Center zárásáig, hogy próbáljanak. Tükrök vannak körben a teremben, melyek kegyetlenül szembesítenek a felszínes és olcsó színpadiassággal. Itt nem játszani kell, hanem megjeleníteni. A teremben szétszórva edzőgépek: futópadok, biciklik, fitball-ok, súlyzópadok és társaik. A próba után Tasnádi István író-rendezővel és Csákányi Eszter színésznővel beszélgettem.


Csákányi Eszter: A Fédra borzalmas nagy kihívás. Nagyon erős képet formál meg az idősödő nőről. Ha józanul gondolja végig az ember a drámát, akkor joggal merül fel benne a kérdés, hogy mit is akar egy ilyen öreg nő egy ennyire fiatal fiútól. A történet nehezítve van azzal, hogy ráadásul a fiú a mostohafia, de mivel nincs vér szerinti kapcsolat közöttük, így az alap probléma mégis csak a korkülönbségben ragadható meg. Azonban ez a fellobbanó, értelmetlen szerelem teljesen megőrjíti az asszonyt. A legnagyobb drámája, hogy az érzelmei miatt kiszolgáltatottá, sebezhetővé válik. Ezzel párhuzamosan jelenik meg maga a fiatalság is, mely betör ebbe a világba és kiharcolja a saját jogait. Ez a fiatalság kegyetlen, és ebbe a kíméletlen játszmába mindenki belehal.

Nem ez az első alkalom, hogy a Fédra szövegével foglalkozol.

Tasnádi István: Az első változatom egy kilencven oldalas monstrum volt, annak a felét használjuk most ebben a darabban. Nyolc évvel ezelőtt foglalkoztam először a témával, akkor még Schilling Árpáddal dolgoztunk együtt rajta. 2005-ben ebből készítette Phaidra című előadását. Ez látható volt itthon is a Trafóban, de csak német nyelven.

Mennyit változtattál a szövegen? Olyan utalások vannak a jambusba szedve, melyek a jelenlegi gazdasági helyzetre is utalhatnak.

Tasnádi István: A Papnak tényleg van egy hosszú monológja a krízisről: államháztartási hiány, évről évre megduplázódó infláció. Száz éves mélypontjára ért a tőzsde – ezzel a mondattal indul a monológ. De ez már benne volt a négy évvel ezelőtti szövegben! Ezek a jóslatok döbbenetes módon mára teljesedtek be. Egyszerűen ideért a darab.

Mi a helyzet a fitness vonallal?

Tasnádi István: Nincsen benne olyan sok fitness utalás. Ami volt, - a vallás lelki wellness vagy a gyóntató pap mentálhigénis személyi tréner - az szintén benne volt már az előző változatban. Csupán egy dalt írtam bele erre az előadásra, ami a fitness terem alap atmoszféráját szándékozik megteremteni. Mindenki egy ilyen furcsa, ritmizált szöveget mond, amiből akusztikailag összeáll az aerobikra jellemző tuc-tuc zene. Egyszerűbb lett volna magnón behozni egy ilyen zenét, de hát ez így színház. Jobb, ha ezt is megcsinálják a színészek.

Ezek szerint nem igazítottátok a szöveget a környezethez…

Csákányi Eszter: A szöveg különleges keveréke a veretes versnek és a mai nyelvezetnek. István egy nagyon erős, betörő, új dolgot akart jelezni a helyszín választással. Nagyon sok fiatal jár ilyen termekbe és nagyon fontos számukra ez a hely. Az ő életükben a fitness egy nagyon fontos állomás. Nagyon jót tesz a darabnak a helyszín. Sok dolgot pontosít benne, a helyére tesz, sőt új jelentésekkel még tovább árnyalja. Azt mi is érezzük, hogy közben nagyon bizarr is: ahogy elhangzanak görög nevek és megjelenik a mítosz egy ilyen térben.

Az előadásban minden szereplő sport- vagy tréningruhában van. Kivéve Fédrát.

Csákányi Eszter: Fédra azért visel alapvetően civil ruhát, mert ő nem szereti ezt a helyet. Távol áll tőle ez a fitness, ez a művi világ. Fédra filozófiája nem összeegyeztethető a fitness világával. Természetesen eljön az a pillanat a darabban, amikor belemegy ebbe a játékba és ő is felölti a fitness ruhát. Annyira vágyik erre az őrült szerelemre, hogy még erre is képes. Elhiteti magával, hogy ha lejár rendszeresen edzeni, akkor majd ő is fiatal lesz, és be tud épülni ebbe a világba.

Mennyire alakul, formálódik úgy ez a darab, mint a Krétakörös előadások a hőskorban? Most is mindenki mindent csinál?

Tasnádi István: Valóban volt bennem egy hiányérzet, hogy már „csak” drámaíróként vettem részt a munkákban a Krétakör utóbbi éveiben. Nyilván próbálom ezt a hiányérzetemet kitölteni, amihez most nagyon jó partnerre találtam a KoMa társulatban. Ez a fiatal csapat most tart ott, ahol a Krétakör tartott anno. Pár éve végeztek a főiskolán, létrehoztak egy társulatot, mely kimondottan azt a célt tűzte ki, hogy kortárs magyar darabokat visznek színre. A helyszín különlegessége miatt este kilenc-tíz körül kezdődnek az próbák. A folyóson megvárjuk, amíg elmennek az erős emberek és az aerobikos lányok. Aztán fogjuk a különböző gépeket és bevisszük a fitnessterembe. Pakolunk, rendezünk, próbálunk. Mindenki csinál mindent.

Milyen az összhang a két csapat között, azaz a KoMa és az ALKA.T között?

Tasnádi István: Mivel ez egy erősen generációs-konfliktust feszegető darab, nagyon jól jött, hogy egy részről vannak a huszonévesek, a másik részről pedig egy középkorú generáció. Azt látom, hogy nagyon élvezik ezt a találkozást. Új arcok, új emberek, új impulzusok. A fiatalok hozzák a frissességet és a nyersességet, míg a többiek a tapasztalatot és a biztonságot. Úgy látom, nagyon jól kiegészítik egymást.