Raymond Chandler: Elkéstél, Terry! című bűnügyi történetét mutatja be január 23-án a Gárdonyi Géza Színház. A krimit Zsótér Sándor rendezi, az előadás főszereplője Ötvös András és Kaszás Gergő.

Raymond Chandler 1888-ban született Chicagóban, majd a háború után Los Angelesbe költözött, ahol ponyvaregény-íróvá képezte magát, hogy megélhessen. Ez annyira jól sikerült neki, hogy stílusa és gondolkodásmódja az elmúlt hatvan évben jelentős hatást gyakorolt a bűnügyi irodalomra és nem utolsó sorban a filmművészetre. Legismertebb könyvei: A hosszú álom (1939), Kedvesem, isten veled! (1940), A magas ablak (1942), Asszony a tóban (1943), A kicsi nővér (1949). A szerző 1954-ben írta az Elkéstél, Terry! című könyvét, amelyért Edgar Allan Poe-díjat kapott. Talán a regényeiből készült legismertebb film A hosszú álom (1946), Humphrey Bogart főszereplésével. Az Elkéstél, Terry!-ből Hosszú búcsú címen Robert Altmann forgatott filmet.

Chandler detektívregényeinek magányos főhőse Los Angelesben tanyázik, szerény jövedelemmel rendelkezik s közben a kaliforniai éjszakát méri fel állhatatosan újra meg újra. A Philip Marlowe-regények egyes szám első személyben előadott gubancos történetekből állnak. Főhősének van némi eleganciája, bár darócdurva napjai rendszeresek. Nem ijed meg egy kisebb verekedéstől, tetterős, fanyar kedvű. Ennek ellenére olyan jelzők is hozzánőttek, mint a "romantikus lelkű" vagy az "érzőszívű".”

Az Elkéstél, Terry! egy kapatos hajnalon kezdődik. Philip Marlowe magatehetetlen részeget ment ki a rendőrök karmaiból. Az öntudatlan állapotában is tökéletes modorú idegen egyre jobban belopja magát a detektív szívébe – és egyre zavarosabb kalandokba sodorja. Halott és élő feleségek, egy zseniális, súlyosan alkoholista író és feltétlenül befejezendő tizenharmadik könyve kuszálják tovább többek között a szálakat.

Zsótér Sándor, rendező szerint az Elkéstél, Terry! egy barátság története. Terry Lennoxot és Philip Marlowe-t a kimondatlan dolgok kötik össze. Marlowe képtelen belenyugodni abba, hogy barátja eltűnik, öngyilkos lett, gyilkossággal vádolják, sőt egy búcsúlevélben el is ismeri a brutális gyilkosságot. Kopóként próbálja kinyomozni, mi történt. Izgalmas a 40-50-es évek divatját, változatos képi világát hidegen és szentimentálisan megmutatni. A Kossuth-díjas rendező először dolgozik forgó színpaddal, mellyel a sokféle helyszínt próbálják megmutatni. Akár egy élő képregényt.