Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Hit, remény, költészet

Hit, remény, költészet

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 01. 18.
Együtt lenni jó – újra itt a Kispesti Városünnep!
2025-06-06 17:30:12

Idén ismét megrendezik a 19. kerület legnagyobb szabadtéri rendezvényét a Kispesti Városünnepet, a már

Összemuzsikálni a nemzetet – A Halmos Béla-díjak 2025-ös átadója
2025-06-06 08:14:56

A nemzeti összetartozás napján, Halmos Béla születésnapján tizedik alkalommal adták át a Hagyományok Háza

Hidegháborús kémfilm forog Vilmányi Benett főszereplésével
2025-06-05 17:22:00

A 70-es évek Magyarországán játszódó Kémfaladatok kezdőknek című komédia egy nagyravágyó balatoni

David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért
2025-06-05 10:01:36

A természettudós látványos dokumentumfilmje az óceánok varázslatos világába kalauzol, miközben sürgető

további bejegyzések a szerzőtől »

Százhúsz éve, 1889. január 20-án született Sík Sándor Kossuth-díjas költő, irodalomtörténész, tanár, a magyar katolikus költészet egyik legnagyobb alakja.

Elemi iskoláit Gödöllőn végezte, Pesten a piarista gimnázium tanulója volt, s 1903-ban belépett a rendbe. Kecskeméten érettségizett, majd a pesti egyetem magyar-latin-görög szakán tanult tovább. Gyerekkorától az irodalom, a színjátszás érdekelte, írni is korán kezdett, első versét a Zászlónk katolikus szellemű ifjúsági lap közölte. 

Gimnazistaként önképzőköri tag volt, számos rangos pályadíjat nyert esszéivel, elbeszéléseivel. 1910-ben doktori címet szerzett Mindszenty Gedeon költészetéről szóló értekezésével. Ebben az évben jelent meg első verseskötete is, a Szembe a nappal, amelyről Kosztolányi írt dicsérő kritikát. 

1910-től a váci, majd a pesti piarista gimnáziumban tanított, mellette az Élet című lap segédszerkesztője volt. 1911-ben müncheni útja során ismerkedett meg a cserkészmozgalommal, s hazatérve a hazai cserkészet egyik alapítója, a Magyar Cserkészszövetség elnöke lett. Igen népszerű volt a Schütz Antal teológussal együtt az ifjúság lelki épülésére összeállított Imádságoskönyve, amely először 1913-ban jelent meg. 

bben az időben főként a színműírás foglalkoztatta, darabjait ifjúsági előadásokon mutatták be, Zrínyiről szóló drámáját a Nemzeti Színháznak is felajánlotta, de nem kapott választ. Az első világháború idején tábori lelkész volt, ekkor írt versei mély megrendültséget mutattak. 1919-ben a Szent István Akadémia, majd 1923-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választották. 1924-25-ben Rómában tartózkodott, élményeit a Sarlós Boldogasszony kötetében írta le. 1929-ben jelent meg jelentős tanulmánya, Gárdonyi, Ady, Prohászka címmel, ebben könnyed, de elmélyült elemzést ad irodalmunk e három igen különböző egyéniségéről. Ugyanebben az évben kinevezték a szegedi egyetem irodalmi tanszékére. Legendás előadó volt, lebilincselő egyéniség, minden előadása tudományos elmélyültségről tanúskodott, diákjai mellett civil érdeklődők is látogatták őket. Mentora volt a Szegedi Fiataloknak, Baróti Dezső, Ortutay Gyula, Tolnai Gábor mellett legkedvesebb tanítványa Radnóti Miklós volt. 

1934-ben a Nemzeti Színhát bemutatta István király című drámáját, 1936-ban a rádióban Árpád-házi szentjeinkről tartott előadássorozatot. Könyvet írt Zrínyi Miklósról, 1942-es Esztétikája a kor egyik jelentős irodalomelméleti munkája.
A második világháború idején Pesten élt, majd a Köznevelési Tanács alelnöke volt, 1946-ban az Akadémia levelező tagja, s a Vigilia folyóirat felelős szerkesztője lett. 1947-ben piarista rendfőnökké nevezték ki, 1950-ben tagja volt az állam és egyház viszonyának rendezésén dolgozó püspökkari bizottságnak. 1959-ben, 70. születésnapjára jelent meg költői pályájának jelentős verseiből válogatott Őszi fecske című kötete. 1961-ben aranymiséjén mutatták be Kodály Zoltán kórusművét, amelyet Sík Sándor Te Deum című versére komponált. 1963. szeptember 28-án halt meg Budapesten.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi
  • Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki
  • Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr217840740

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard