A 40. Magyar Filmszemle versenyprogramjában 31 dokumentumfilm szerepel; a szemle kedden a dokumentumfilmek vetítésével kezdődik. A kínálatban mai és történelmi témájú alkotások, portrék és szociológiai jellegű munkák egyaránt megtalálhatóak.

Bálint Ibolya Apró örömök című alkotása hirdetési újságban megjelenő, különböző sorsokat összekötő apróhirdetésekben merül el. Van aki társat keres, más régiséget vásárolna. A megrendelésre váró képzőművész ajánlata egy oldalra kerül a jövőbelátó boszorkány drágán hirdetett szolgáltatásaival.
Domokos János "Nem vagy egyedül..." - Kampány a Hargitán című alkotása a tavaly májusi romániai parlamenti választási kampányt követi a székely Hargita megyében.
Az Andris című dokumentumfilm, Erdélyi János rendezése egy vak kisfiúról szól, aki hangjával nyitja meg a lelkeket és bebizonyítja, hogy a szívével lát az ember.
Fehér Zsuzsa Gyurika című munkája portréfilm Orsós Györgyről, egy 35 éves, értelmi fogyatékos cigányfiúról, aki aprólékosan kidolgozott ceruzarajzokat készít Magyarország régi épületeiről.

Kis halak... nagy halak címmel készített filmjében Gyarmathy Lívia egy folyó orvhalászait és vízirendőreit mutatja be. A folyóban ipari tételben orvhalászó csoport és egy tőlük független kockásinges, magányos haltolvaj garázdálkodik.
Hajdú Eszter A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a meditáció című alkotása egy megszakadt barátság és egy széthulló család története. A két zsidó származású barát kapcsolata akkor szakad meg, amikor egyikőjük fideszes képviselő lett.
A Promenade Hevesi Nándor és Szilágyi Kornél közös portréfilmje Király Ernőről, a vajdasági John Cage-ről. A zeneszerző, néprajzkutató 1954-től 1983-ig az Újvidéki Rádió magyar népzenei műsorának szerkesztője volt. Értékes népzenekutató munkája során számos magyar, szerb, ruszin és cigány dalt gyűjtött.

A nagyjátékfilmes alkotónak is számító Jeles András Párhuzamos halálrajzok című dokumentumfilmjének egyik része az Olaszliszkán nemrégiben gyermekei jelenlétében halálra vert tiszavasvári ornitológus, tanár Sz. Lajos esetét kívánja dokumentálni. A párhuzamos történetben egy 13 éves leukémiás kisfiú és szüleinek kálváriáját, majd a gyermek halálának körülményeit láthatjuk egy fővárosi gyermekklinikán.
Kisfaludy András Az Ormánság senkié se című munkája azt a kistérséget mutatja be, ahol minden évben egy egész falu népével fogyott a lakosság.
A Gogo And George (Konecsny Enikő rendezése) Dőry Ilona és Kovách György nem mindennapi szerelméről szól.
Kőszegi Edit A három nővérben egy Kétegyházától néhány kilométerre található kis tanyán élő Faragó Gizi és két
húga, vagyis "a három nővér" történetét mondja el. Gizi elvált, Mari özvegy, Erzsi vénlány, egyikőjüknek sincs gyereke, mégis tizet tartanak számon: testvéreik gyerekeit.
Oláh Gábor Afrika közel van - Lilla naplójából című filmje egy gyermekanya borzalmas sorsát mutatja be, akit a lázadók kilencéves korában elraboltak, majd egy évtizedes rabszolgaság után megszökött a gyermekével. A film két nap története, az egyik naplószerűen mutatja be Lilla afrikai életét, a másik Budapesten játszódik.

Papp Gábor Zsigmond Kémek a porfészekben című munkája Rimner Gábor történetét mutatja be, akit 1973-ban az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége, a CIA kémtevékenységre szervezett be.
S. Takács András A gyakornok című alkotásában a Színház- és Filmművészeti Egyetem húszéves riportertanonca a BBC-hez és a CNN-hez szegődik nyári gyakorlatra, ahol a világ legelismertebb szakembereitől tanulhat.
Szabó Magdáról készített emléktöredékeket Siklósi Szilveszter az "...öreganyám, nagyvilág, jól megjegyezd a nevemet!" című alkotásában. A film riportokra, mélyinterjúkra, rekonstruált helyzetekre épül, megtalált amatőr felvételeket idéz fel.
Szalay Péter Nomád Plaza (A három vándor) című rendezésében a vidámparkot üzemeltető romacsalád, a hosszútávfutó furulyakészítő és a vándorfotográfus viszonya tárul fel a hagyományokhoz és a korszellemhez.
Gyaloglás Gulágföldön - Kazahsztán című filmjében Szalkai Zoltán az egykori Szovjetunió egyik leghírhedtebb gulágtáborának nyomait kutatja fel.
Szász Csaba Matuska című dokumentumfilmjében a középpontban az első magyar terroristának tartott Matuska Szilveszter, a biatorbágyi viadukt felrobbantója áll, akinek személyéhez számos rejtélyes történet társul.
Hun volt, hun nem volt címmel Szolnoki József többek között arra is választ próbál találni, miként lehetséges, hogy míg a németországi Köln környékén csaknem 2000 regisztrált hun él, addig Magyarországon hivatalosan egyetlen egy sincsen, illetve hol lehet Attila sírja.

D-dúr címmel készített alkotásában Talán Csaba és Vági Barbara a végső harcot mutatja be, amit minden ember elveszít: az utolsó harmóniát, az elmúlást.