Kedden kezdődik a 40. Magyar Filmszemle a dokumentum- és tudományos, ismeretterjesztő filmek versenyével; a február 3-ig tartó esemény hivatalos nyitóünnepsége csütörtökön lesz a Budapest Kongresszusi Központban. A szemlét Törőcsik Mari színművész nyitja meg, majd levetítik Kenyeres Bálint A repülés története című új filmjét. A versenyben 18 nagyjátékfilm, 30 kisjátékfilm, 31 dokumentumfilm, 12 tudományos-ismeretterjesztő film indul, s az idei seregszemle újdonságaként önálló versenykategóriát létesítettek a televíziós filmek számára, ezek között 9 alkotás szerepel.
A filmszemle Magyarországon több mint négy évtizedes múltra tekint vissza. 1965. november 10. és 14. között Pécsett tartották az I. Magyar Játékfilmszemlét, amelyet 1970-ig évente hasonló rendezvények követtek. Az 1970-es években gyakoriságuk háromévenkéntire ritkult, majd 1980-tól ismét évente vonultatták fel a honi filmtermést, ez alól csak az 1991-es év jelentett kivételt.A rendezésbe Budapest is bekapcsolódott, egy ideig Péccsel felváltva volt a házigazda, az 1980-as évek közepétől aztán a főváros vált a végleges helyszínné. A Magyar Játékfilmszemléken, ahogy az elnevezés is sugallja, elsősorban a játékfilmeknek kívántak bemutatkozási lehetőséget teremteni, de már első alkalommal egy dokumentumfilm, Kovács András Nehéz emberek című alkotása is díjat kapott.
Kezdetben csupán a filmgyárban (Mafilm) készített művek versengtek, később, a filmszakma strukturális átszerveződése után bemutatkozási lehetőséget kaptak a más stúdiókban készült játék-, dokumentum- és kísérleti filmek, sőt az 1980-as évek végén - szűk nyilvánosság előtt - levetítettek korábban betiltott, a politika által "dobozsorsra" ítélt alkotásokat is. Az átalakulás a seregszemle elnevezésében is tükröződött: 1989 óta Magyar Filmszemle a versengés hivatalos neve.
A filmszemle megmérettetést is jelent, bár hat alkalommal díjkiosztás nélkül ért véget. Az értékelést kezdetben társadalmi és szakmai zsűri végezte, s a kettő ítéletei nem mindig estek egybe. Az 1990-es évektől a bíráskodás egységessé vált, a díjakat kategóriánként osztják ki.
A tavalyi ítélték oda először a filmszemle legfőbb elismeréseként az Arany Orsó-díjat, a legjobbnak ítélt közönségfilm a nemzetközi zsűri döntése alapján Moziverzum díjat kapott. A szemlén díjazzák a legjobb rendezőt, operatőrt, forgatókönyvírót, a legjobb női és férfi alakítást, s számos különdíjat is kiosztanak. A külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját 1986 óta, az életműdíjat 1994 óta, a legjobb elsőfilmes rendezésért járó Simó Sándor Emlékdíjat 2003 óta ítélik oda. A legjobb vágásért osztják az Arany Olló-díjat, míg a legjobb hangmérnöki munkát Aranymikrofonnal ismerik el. Három éve díjazták először a legjobb filmzenét, s létrehozták a látványtervezői díjat is.
A filmes szakma legrangosabb elismeréseként a filmesek kezdeményezésére a Magyar Mozgókép Közalapítvány létrehozói megalapították a Magyar Mozgókép Mestere díjat, amelyet 2004-ben, a 35. filmszemle megnyitó ünnepségén adtak át először. Az idei díjazott Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró lesz. A kitüntetést az életműdíjakkal együtt a filmszemle nyitóünnepségén, január 29-én adják át. Az idei életműdíjasok: Bacsó Péter Kossuth-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész, a Magyar Mozgókép mestere, Bertalan Tivadar festő, látványtervező, Kemenes Fanni Jászai Mari-díjas jelmeztervező, érdemes művész, Szilágyi István színművész és Szőnyi G. Sándor kétszeres Balázs Béla-díjas rendező, érdemes és kiváló művész.
A filmszemlét immár harmadik éve a magyar filmművészet egy már elhunyt, nemzetközileg is elismert, kiemelkedő alakjának ajánlják, az idei szemle Huszárik Zoltán rendező emléke előtt tiszteleg.
2004-től a filmszemlével párhuzamosan megrendezik a Magyar Filmplakát Kiállítást és Versenyt - az Év filmplakátja címre a szakma mellett a közönség is szavazhat. A tavalyihoz hasonlóan idén is több városban - Kiskunfélegyházán, Algyőn, Pápán, Keszthelyen, Fóton és Szombathelyen - láthatnak válogatást az érdeklődők a szemle versenyprogramjából.
Az idei, jubileumi filmszemle kapcsán kísérő kiállítást rendeznek az eddigi szemlék nyertes játékfilmjeinek plakátjaiból. Vetítéseken tekintenek vissza az elmúlt negyven év magyar filmtermésének javára, emellett a televíziókban is válogatás lesz a legsikeresebb, illetve díjazott alkotásokból.