David Èerný, a cseh művész-fenegyerek megint megkapta a magáét. Számos európai ország kiakadt az Entropa című kiállításán, és úgy tűnik, szegény bolgárokban igen mély sebet ütött országuk pottyantós-vécéként való ábrázolása.
Nos, az alkotást a cseh rendezők nem távolították el azóta sem, csupán letakarták. Most a Trud című bolgár folyóirat megkísérelt „visszavágni“, és a diplomáciai lépések mellett a humor eszközével reagálni Èerný tréfájára. Íme, így sikerült...A Svejk szarik Csehországra című alkotásra természetesen azonnal reagáltak a csehek, mármint olvasói szinten: egy internetes portál felméréséből kiderült, hogy a polgárok mintegy 60 százaléka jópofának tartja a karikatúrát, de nem különösebben mélynek és színvonalasnak, 7 százalék azok száma, akiknek igazán tetszik, és 30 százalék kínosan színvonaltalannak ítéli. Pár óra alatt mintegy 20.000 szavazat érkezett.
A Kultúrpart olvasói számára egy kis emlékeztető: David Èerný először 1990-ben hívta fel magára a figyelmet külföldön is, amikor a németek tömeges exodusának egy bronzszínűre festett, elefántlábakra állított Trabanttal állított emléket a prágai Óvárosi téren. Az alkotás ma a német követség udvarán áll. Következő műve már igazi diplomáciai botrányt váltott ki: 1991 áprilisában ugyanis rózsaszínűre festett egy orosz tankot, ami ellen akkor élesen tiltakozott az orosz nagykövetség, és a meglehetősen kellemes színfoltot végül eltávolították, ma a katonai múzeum őrzi. De Èerný nem nyugszik azóta sem: 1997-ben helyezte el Freud szobrát a prágai Husova utcában, pontosabban felette: a jó öreg Freud egy kezével egy vascsőbe kapaszkodva lógott a járókelők fölött. A szobor dicsőséges utat járt be: 1999-ben a stockholmi Modern Művészetek Múzeumába került, 2007-ben Chicagóban állították ki (pontosabban lógatták fel), és még ugyanebben az évben Michigan-államban kihívták hozzá a tűzoltókat, mert azt hitték a járókelők, hogy egy öngyilkost látnak.
A következő botránykő a prágai Vencel-tér aljánál felállított Szent Vencel lovasszobor: az 1999-ben ideiglenesen elhelyezett alkotás ugyanis egy felfordított, döglött lovat ábrázol, amelynek hasán ül a csehek legfőbb szentje... A tér tetején található eredeti szobor különös tükörképe még a csehek körében is vegyes reakciókat váltott ki, de viszonylag hamar megbékéltek vele, ma a Vencel-tér melletti Lucerna-átjáró kupolája alatt található és addig marad ott, ameddig „vissza nem tér a jó öreg Monarchia“... Èerný készítette a ¾i¾kovi tévétoronyra mászó óriáscsecsemőket ugyanúgy, mint a Kafka-múzeum előtt látható „pisilős szobrot”, és aligha tévedünk, ha azt jósoljuk: fűződik még nevéhez botrány az elkövetkező években is.
Úgy tűnik, maguk a csehek már megszokták a cseh humor és irónia e furcsa, „európaizált” változatát, az unió tagállamai közül azonban egyelőre sokan inkább szökni próbálnak előle. Amint azt David Èerný mondta a brüsszeli botránnyal és azzal kapcsolatban, hogy mindenkit átvágva nem 17 művész, csupán ő és három barátja készítette el az Entropa alkotásait: „A groteszk túlzás és a misztifikáció mindig is a cseh kultúra sajátossága volt, és a hamis identitások létrehozása a mai művészetek egyik alapvető sajátossága...“ Úgy legyen. Én mindenesetre örülnék valaki hasonló „fenegyereknek” a mi kis hazánkban is.