Mi a romákról szóló filmek készítőinek felelőssége? Hozzá lehet-e nyúlni ehhez a témához anélkül, hogy akaratlanul is a nézőkben élő sztereotípiákat erősítsék, de őszinték maradjanak? - tette fel a kérdést Kalla Éva médiaszakértő-szerkesztő és Sós Mária filmrendező a 40. Magyar Filmszemle keretében, A cigányok ideje címmel szervezett szerdai kerekasztal-beszélgetésen.
Jelenet a Három Nővér című filmből
Sós Mária beszámolója szerint elsősorban az idei filmszemlére nevezett alkotásokra kívántak koncentrálni, melyek közül azonban csak dokumentumfilmekben bukkantak fel a cigánysággal kapcsolatos kérdések.
A rendező Jeles András Párhuzamos halálrajzok című alkotását emelte ki, amelyben a készítők az Olaszliszkán halálra vert tanár történetét egy tizenhárom éves, leukémiás kisfiú és szüleinek kálváriájával állítják párhuzamba. "Szinte szimbolikus, milyen megaláztatások érik az időközben egy fertőző betegséggel is sújtott, nem roma fiú szüleit" - beszélt Sós Mária a felkavaró filmről.
Kalla Éva elmondása szerint 12 filmet kapott meg a szemle előzsűrijétől, de úgy vélte, azok közül egyedül Moharos Attila alkotása foglalkozik közvetlenül a romákat érintő problémákkal: a Kapocs című dokumentumfilmben egy református lelkész cigány asszony beszél az egyházában őt és a romákat ért megaláztatásokról.
Maga sem tartotta "cigányfilmnek" A három nővér című alkotását a beszélgetésen megszólaló Kőszegi Edit. A rendező hangsúlyozta, dokumentumfilmjében három roma asszony kemény sorsát követi nyomon, akik egyedül tartanak fenn egy alföldi tanyát.
Mint Joka Daróczi János, a Magyar Televízió Roma Magazinjának szerkesztője megjegyezte, az lenne az üdvös állapot, ha nem kellene "cigányfilmekről" beszélni, hanem természetesnek számítana, ha egy alkotás romák problémáival is foglalkozhatna. Saját elmondása szerint ezt a célt tűzte maga elé Nomád Pláza - Három Vándor című filmjében Szalay Péter rendező. Mint beszámolt róla, a három, vándorló életmódot folytató családról szóló dokumentumfilmben helyet kapott egy vidámparkot üzemeltető roma família is. "Olaszliszka után fontos volt, hogy pozitív példát mutassak be" - vallott motivációjáról a rendező.
A beszélgetés során Joka Daróczi János sajnálatát fejezte ki, amiért a széles közönséghez nem jutnak el a romákról szóló dokumentumfilmek, Szuhay Péter rendező azonban egy másik veszélyre hívta fel a figyelmet: a kereskedelmi televíziókban már az olaszliszkai eset előtt gyakorlat lett, hogy elesett roma embereket gátlástalanul kihasználva a nézők szórakoztatására használnak fel.
A rendező emlékeztetett "Matiz papa" esetére, akit hat évvel ezelőtt az egyik csatorna stábja leitatott, majd részeg botladozását kamerával is megörökítette. Az adás után a felvétel az internetre is felkerült, és a YouTube fájlmegosztó oldalon már 220 ezren nézték meg - tette hozzá.
Terveiről szólva Kalla Éva elmondta: olyan európai filmszemlét szeretne, amely csak a cigányságról szóló alkotásokat mutatna be. A rendező úgy vélte, szükség lenne egy olyan filmográfiára is, amely összegyűjtené azokat a filmeket, amelyekben roma szereplő is felbukkan, ezek az alkotások árulják el ugyanis, milyen a romák tematizálása a filmművészetben - hangsúlyozta Kalla Éva.
