Sebestyén Márta dalával nyílt meg ünnepélyes keretek között a szemle. A legnagyobb ovációt Törőcsik Mari színművész kapta, aki hivatalosan is megnyitotta a jubileumi Filmszemlét. A hivatalos program zárásaként Kenyeres Bálint A repülés története című rövidfilmjét vetítették le.

A hivatalos megnyitó legnagyobb ünnepeltje Törőcsik Mari volt, akinek 1955 óta élete része a magyar film. A hosszas betegségből felépült Kossuth-díjas színésznőt hatalmas taps fogadta. Igen megrendítő volt, ahogy a törékeny testalkatú színésznő a tőle megszokott természetességgel felment a színpadra és elmondta nyitóbeszédét.

A megnyitó hivatalos részében adták át az Árvai Jolán-díjat, melyet idén Vécsy Veronika kapott, aki gyártásvezetőként olyan animációs filmekben működött közre, mint a Vízipók-csodapók, a Magyar népmesék, a Tinti kalandjai valamint a Leo és Fred. Az Életműdíjat idén Kemenes Fanni, Bacsó Péter, Bertalan Tivadar, Szilágyi István, és Szőnyi G. István kapta, míg a Mozgókép Mestere Elek Judit lett. A jubileumi Filmszemle hivatalos megnyitóján külön összeállításban emlékeztek meg a fiatalon elhunyt, különleges tehetségű rendezőről, Huszárik Zoltánról. A szemle nyitófilmje pedig Kenyeres Bálint legújabb 15 perces rövidfilmje volt, mely megidézve a múlt század eleji hangulatot A repülés történetének állít emléket.

Idén a Szemle Buda egyik végéből átköltözött a másikba. Maradt a bevásárlóközpont-feeling, csak a környezet kicsit más. A Mammut szűk terei helyett a MOM Park impozánsabb és egyértelműen tágasabb épületébe költözött. Plázahangulatban tekinthetők meg tehát a versenybe került alkotások, legyen szó játékfilmről, dokumentumfilmről, kisfilmről vagy tudományos ismeretterjesztő-filmről. Amennyiben nem értünk együtt a válogatással, akkor sincs gond, hiszen a versenybe nem került dokumentum- és kisjátékfilmek vetítése idén is a Bem Moziban lesz. Az alternatív lehetőség ezúttal is egy art moziban valósul meg.

Ami a helyszínt illeti, egy-egy film megtekintése között könnyedén lehet szemezgetni a butikok télvégi akciós kínálatából. Így nem csak a szellem kapja meg, ami jár neki, hanem a (női) lélek is. Az tény, hogy a MOM Park tágas előtere valahogy ünnepibb, alkalmibb jelleget ad az eseménynek. Így megtisztelőbb megpillantani a magyar film nagyjait: Koltai Lajost, Szász János, no és persze az új generáció fenegyerekeit, Pálfi Györgyöt vagy Kenyeres Bálintot.

Az újságírók, akik hivatalból vesznek részt az eseményen, a vetítések szüneteiben gyorsan ki is beszélik a látottakat. Ezek a beszélgetések azzal az előnye is bírnak, hogy aki éppen lemaradt egy filmről, belehallgatva a csevejbe azonnal a jól informáltak táborába kerül. A média generálta fényűzés legszerencsésebbjei azonban mégis csak a nézők. A sajtóvetítéseket hagyományosan kis beszélgetések követik az alkotókkal és a szereplőkkel. Így a bemutatók után a büfében, a kávézóban könnyen előfordulhat, hogy a szomszédos asztalnál megpillantjuk kedvenc színészünket vagy színésznőket, akinek kávézási szokásaiba saját szemünkkel nyerhetünk bepillantást. A közönség pedig érdeklődik, ezt bizonyítja a 32 ezer eladott jegy. S a közönséget nem csak a játékfilmek érdeklik, hiszen már most lehet tudni, hogy dokumentum- és tudományos ismeretterjesztő filmekből is lesz idén ismétlővetítés.

A Filmszemle egyik legjobb tulajdonsága, hogy e pár nap alatt, az amúgy széttartó szakma képes önmagát ünnepelni. Úgy látszik, az elismerő tekintetekben minden film alkotó egyaránt szereti megfüröszteni az arcát. Ezért mindenki összeül, évet értékel, sajtót tájékoztat. Például a Magyar Operatőrök Társasága, akiknek ülésén szó esett az Aranyszem Operatőr Fesztiválról, valamint a társaság működtette Stáb iskoláról.

A szemle ad alkalmat az éves filmeskönyv-termés bemutatására is. Idén két kuriózummal is lehetett találkozni. Az egyik Giacomo Gambetti olasz filmkritikus és esszéista Jancsó Miklós – Filmművészet a történelem és az élet között című könyve. A könyv középpontjában egy terjedelmes, mély életmű-interjú áll. Az előszót Carlo Lizzani olasz rendező, kritikus írta, aki szerint Jancsó a neorealizmus korszaka után új fejezetet nyitott a filmtörténetben: az apró, életszerű, melodramatikus történeteket a történelem vizsgálatának középpontjába helyezve lépett túl a neorealizmuson.
A másik pedig Egri Lajos A drámaírás művészete című könyve, melynek jelentőségéről Szálinger Balázs már írt oldalunkon Üzenet a Földről rovatunkban. Az 1942-ben New York-ban kiadott könyvben Egri Arisztotelész hagyományos drámafelfogásával szembenálló gondolatokat fogalmazott meg. Mivel Hollywoodban nem volt forgatókönyvírói tankönyv, ezért egészen 1979-ig ebből, a színházról szóló könyvből tanítottak. Hozzánk még csak most ért el a könyv, mely bár megkésve, de végre reménnyel töltheti el a nézőket, hogy a magyar filmek dramaturgiai szempontból is megállják majd a helyüket.

A magyar filmek éves seregszemléjén találkoznak a külföldi magyar intézetek vezetői is. A Balassi Intézet által működtetett külföldi magyar kulturális szervezetek, illetve szakdiplomaták sokat tesznek a magyar filmek külföldi népszerűsítéséért. Londonban és Párizsban a tavalyi évben majd négyszáz filmes programot szerveztek a külföldi érdeklődőknek. Berlinben a Cinema Total elnevezésű komplex rendezvénysorozattal népszerűsítették a magyar filmet. A tavalyi évben két további intézménnyel bővült a Balassi Intézet, hiszen már Tel-Avivban és Pekingben is van központja a magyar kultúrának. Izraelben épp a napokban ér véget a Friss Gyümölcs – Magyar Filmnapok programsorozat, amelyen a fiatal filmes generáció munkáiból állítottak össze válogatást a szervezők.

Ami az első nap filmtermését illeti, igen izgalmasnak ígérkezett. De sajna csak ígéret maradt. Pálfi György Nem vagyok a barátod című filmje valójában egy triptichonnak készült, amit majd a márciusi DVD megjelenéskor lehet megnézni. Ebből készült egy mozi-verzió, mely két részből áll. Az egyik egy óvodában felvett kisfilm, a Nem leszek a barátod. E 12 perces bemelegítés után jön a Nem vagyok a barátod. A két címben rejlő különbség filmekben is rejtve marad. A Quimby Unomjával induló film megvalósítja a nézőben a dal életérzését, vagyis unja a boldogság keresést, a hazudozást, a tehetetlenséget, a hisztit, a drámai helyzetet és a komikust is. A magyar slágerekkel teletűzdelt filmből talán Kovács Kati Nem leszek a játékszered-je hiányzik…

Szabó Simon Papírrepülők című filmje - a rendező tavaly Megyünk című road-movie filmjével kisjátékfilm kategória győzteseként debütált a Filmszemlén - az underground kultúra világába kalauzolja a nézőt, ahol a szereplők szintén boldogulásukért folytatnak kemény harcot.

Szirtes András Juliette című filmje inkább egy filmre komponált festménynek tűnik, mint igazi játékfilmnek. A most bemutatott film előzményével már tavaly találkozhattunk, s akkor még a kísérleti filmek közé sorolták a Fotóterápiát. A filmben a bolondok házába zárt lány és a terapeutája közötti kapcsolat elevenedik meg. Tavaly Szász Jánosnak hozott sikert ez a téma az Ópium - Egy elmebeteg nő naplója című filmjével.

Az amerikai születésú Daniel Young első, angol nyelvű nagyjátékfilmjével érkezett a szemlére. A férfi főszerepet ebben is Nagy Ervin alakítja, mint Goda Krisztina Kaméleonjában, így a Katona József Színház színésze jó eséllyel pályázhat a legjobb férfi szereplő díjára. Bár a rendező saját bevallása szerint a legjobb színésznő díjára tartja esélyesnek a filmjét. Úgy látszik, ez tényleg a nemek csatája. A történet szerint a sármos színészt egy kamaszlány bújtatja el a szekrényében, azonban az unatkozó hím hamar szemet vet a kislány jó karban lévő, frissen elvált anyukájára.

Edelényi János Prima Primavera című filmje egy rendhagyó road movie. úgy látszik a műfaj kezd népszerű lenni hazánkban. Tavaly Rohonyi Gábor Konyec opuszában egy idős házaspár indul el a nagyútra, de ott van Paczolay Béla Kalandorokja is, mely a tavalyi filmes mustrán megkapta a legjobb elsőfilmnek járó Simó Sándor-díjat. Visszatérve Edelényi Jánosra - aki ’48-as születése ellenére szintén megkaphatná a Simó díjat, hiszen ez az első nagyjátékfilmje –, valamint filmjére: Lukáts Andor és a bolgár Vesela Kozakova főszereplésével készült. A mozi egy 55 éves gyermeklelkű férfiról szól, aki egy elfuserált bankrablás során elveszíti édesanyját. A rablógyilkosság vétlen tettestársával, a nevelőotthonban felnőtt, huszonkét éves cigánylánnyal, Jolival menekülni kényszerülnek. Az utazásuk során természetesen barátság születik köztük, s mind a ketten a maguk sajátos módján "nagykorúvá" válnak. Lukáts Andor szintén két film főszerepében látható a versenyfilmek között, hiszen a Mázli is részt vesz a megmérettetésben.